Foglyok a mezőn

Ennek elsődleges oka a mezőgazdaság nagyüzemivé válása, a tájszerkezet előnytelen átalakulása. A fogoly azon állatfajok közé tartozik, melyek a kisparcellás paraszti világban érezték igazán jól magukat. Az akkori változatos növényvilágban mindig akadt megfelelő búvóhelyük, nem zavarták nyugalmukat a nagy munkagépek, s ami talán a legfontosabb: a rovarvilág is sokkal gazdagabb volt, mert nem tizedelték kemikáliákkal.

A foglyok ugyanis fiatal korukban kizárólag rovarokkal táplálkoznak, csak az idősebb példányok fogyasztanak növényi részeket is – akkor is csak kényszerből, főleg télen, mikor eltűnik a rovarvilág.

Hazánk más tájaihoz hasonlóan a Körös-Maros Nemzeti Parkban is viszonylag ritkán lehet foglyokkal találkozni. Például az amúgy gazdag élővilággal rendelkező Kígyósi-pusztán tavaly ilyenkor csupán egyetlen fogolypárt figyeltek meg. Ez a pár négy fiókát nevelt fel, melyek közül három mostanra már párt is talált a közelben.

A kakasok területvédő kiáltásaiból arra következtethetünk, hogy a tojók már kotlanak.

Jó az esélye tehát, hogy az idén tovább növekszik a természetes fogolyállomány Szabadkígyós határában. A nemzeti park ehhez a megfelelő élőhely kialakításával igyekszik hozzájárulni: 80 hektáron kisparcellás, vegyszermentes művelést folytatnak, változatos növénykultúrákat termesztenek. Az említett fogolypárok is ezen a területen raktak fészket.