A Szabad Föld Kertje: Nyakunkon a ragya

A mostani és a már hetek óta tartó időjárás – meleg van és rendszeresen esik – szinte minden olyan földi teremtményt aktivizál, amely károsítja növényeinket. Ráadásul szinte mindegyiket. Nincs a kertben olyan ágyás, melyre ne jelentenének veszélyt a peronoszpóra- és lisztharmatfélék, a szürkepenész stb. Nem is beszélve a szél- és viharkárról, a jégesőről, melyek hatásáról korábbi lapszámunkban szóltunk.

A szárazabb, melegebb időben a paradicsomvésszel alig kellett számolnunk, bár sokan ezt a kórt vélték felfedezni a paradicsomban, de ezt általában más – például alternáriás, szeptóriás, vagy éppen az egyik leggyakoribb paradicsomkórral, a verticilliumos hervadással – betegséggel keverték össze. A kórokozó a peronoszpórákhoz tartozik. Hasonló körülmények – meleg, nedves időszak – kedveznek a felszaporodásához és a járványok – például a szőlőperonoszpóra – kialakulásához.

A ragya jellegzetessége, hogy nem kínozza hetekig a növényt: akár néhány nap alatt leöli a leveleket, megtámadja a termést. Az első tünet, mikor a levélen szabálytalan, hirtelen fellépő zöld, majd barnán, szürkésen elhaló, nagy foltok jelennek meg, sokszor a levelek csúcsánál. Az elhalt foltok szélén zöld szegély is kifejlődhet, melyen a gomba fehéres bevonata – a további fertőzést okozó szaporító képlet telepe – látható. Emellett a levélnyélen, a hajtáson, a virágszáron hosszúkás, barnuló foltokat találunk. A megtámadott növényi rész gyorsan elhal, mintha forró vízzel öntöttük volna le.

A burgonyában ugyanez a kórokozó károsíthat, ott burgonyavésznek hívjuk a betegséget, ami hasonlóan gyors lefolyású és szinte mindent elpusztít, ha nem védekezünk ellene. (Az őszi felszedésre szánt krumplinál „durvább” vegyszereket is használhatunk.) Sokat számít, ha a paradicsom alsó leveleit legalább 30-50 centi magasságig felszedjük, csak a növény töveinél locsolunk, nem esőztetünk, hogy a talaj ne verődjön fel, mert abban van a gomba. Szellősen ültessünk, a lényeg a növény gyors száradása, legyen szó harmatról, esőről, öntözővízről. Akkor van baj – mint most is –, amikor nagy esők zúdulnak le, és szinte besarazzák a növények szárát, levelét. A burgonyánál, a bokros fajtájú paradicsomnál egyébként sem tudjuk elkerülni a talajjal érintkezést. Ezért aztán ha akarjuk, ha nem, permeteznünk is kell. Folyamatosan szükséges rezes tartalmú szerekkel kezelni az állományt, vannak olyan készítmények, melyek 5-7 nap után már lebomlanak – ennyi az élelmezésügyi várakozási idejük –, így biztonsággal ehető a termés. Mi is ezt tesszük ezekben a időkben: minden héten leszedjük az érett, illetve félérett termést, aztán permetezünk, majd várunk, s egy hét után megint szüretelünk. A paradicsomnál nincs gond, mert utóérő, de az uborkával, cukkinival már igen. Szerencse, hogy ezekhez akár háromnapos szerek is vásárolhatók.

A peronoszpórafélék a lehullott fertőzött növényi részekről is képesek fertőzni, sőt áttelelni, ezért ezeket érdemes gyorsan elégetni – ne komposztáljuk, mert további fertőzés gócai lehetnek.

MIVEL VÉDEKEZZÜNK?
Kontakt hatásúak: réz, mankoceb, metiram.
Kontakt és felszívódó szerkombinációk:
benalaxil + mankoceb vagy réz, cimoxanil + mankoceb vagy réz, dimetomorf + mankoceb vagy réz, metalaxilM + mankoceb vagy réz. Felszívódó szer: azoxistrobin.