Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Tél van, az Ecsedi-láp közepén állok. Nagyecsed és Tyukod között félúton támasztom az Ócska-Kraszna-híd korlátját, ami nem is igazi híd, hiszen a holtmeder valóban holt, vizet abban én még sose láttam. Igaz, majdnem mindig rekkenő melegben járok itt, amikor úgy remeg a forró levegő a tökéletesen sima mezők fölött, mint a Hortobágyon.
Kép: Csikász Ecsedi láp metszet Herman Ottó Magyar Halászat könyve 2016 12 11 Fotó: Kállai Márton
Most nem remeg, csak a nád zizeg a parton, meg pár sovány fűzfaág hajladozik a szélben.
A Kárpát-medence legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt ez egykor, a kétharmad Balaton nagyságú lápot a bele torkolló Kraszna és a Szamos árvizei táplálták. Sok próbálkozás után 1898-ban csapolták le, s ma már csak megsárgult papírok őrzik emlékét. Meg a számtalan hiedelem, melyek egészen a Báthori-időkig nyúlnak vissza.
A láp legnagyobb ismerője, Ecsed református lelkésze és néprajzkutatója, Berey József szerint a képzelet csudálatosan borzalmas képet alkotott róla. Például benépesítette sárkánykígyókkal. Azt tartották, hogy a Báthoryak címerében azért szerepel a három sárkányfog, mert egyik ősük, Bátor Opos a lápban lakó sárkányt megölte, s a király megjutalmazta. A családi ereklyék között állítólag II. Rákóczi Ferenc látta is a buzogányt, mellyel a sárkány megöletett, de megjegyezte róla, hogy „e fegyver kicsinysége igen kétségessé teszi a hagyományt”.
Farkas József, a láp másik nagy kutatója, a mátészalkai múzeum alapító-igazgatója még a múlt század nyolcvanas éveiben is beszélt olyan ecsedi gazdával, aki állította, hogy az ő lápot járó pákász nagyapja látott egy piros tarajos sárkányt, rá is lőtt, de a golyó nem ártott annak, csak megrázta magát, s nyomtalanul eltűnt. Közhiedelem volt a láp feneketlen mélysége is.
Szirmay, Szatmár vármegye első monográfiájának írója pedig rémítő csudának nevezi, mely számtalan kárt okozott a közjónak, ráadásul egynéhány népes helységet úgy elnyelt, hogy azoknak csak a régi írásokban akadunk gyászos emlékére.
De azért, mikor a nagyurak lecsapolták, nagyon sok szegény ember megsiratta. Mert a láp nekik sokkal több hasznot hajtott, mint kárt. A töméntelen hal és vad, a nád, a gyékény, a sulyom mind hasznukra vált, s ma is sokan kívánják vissza a régi időket.
Leginkább persze a vadvilág, mint az az árva szürke gém is, ami valahonnan Tyukod felől tűnik fel az égen, s leszáll a holtmeder partjára, hogy megpihenjen. Tán a Krasznára tart, ami ugyan szintén nyílegyenes csatorna már, de abban még van víz, élelem, segít a gémnek kihúzni a telet.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu