Kertésznaptár: Elő az ollóval!

- Most növekszenek a legerőteljesebben a szőlő hajtásai, akár 10-12 centit is nőhetnek naponta. A hajtások június első feléig elérik éves növekedésük több mint felét, indokolt tehát a kitüntetett figyelem a szőlősorokban, és a zöldmunkák, a hajtásigazítások, -kötözések rendszeres elvégzése. A fiatal, még alakítás alatt álló tőkék esetében a szakemberek egy része a törzsön lévő összes rügy (hajtás) eltávolítását javasolja. Mások tanácsa, hogy ne távolítsuk el a rügyet (legalábbis ne mindegyiket), hanem a belőle fejlődő hajtást csípjük vissza 2-3 levélre, mert így a tőke erősítését szolgálják. De fürtöt semmiképpen ne hagyjunk az itteni hajtásokon, mert részint túlságosan megterhelnénk a fiatal tőkét, másrészt megzavarnánk a kialakítás folyamatát. Termő tőkéken még időszerű a hajtásválogatás, amelynek során a meddő (virágzatot, fürtkezdeményt nem tartalmazó), satnya hajtásoktól szabadítsuk meg a tőkét, illetve azon hajtásait ritkítsuk meg, amelyek túlságosan zsúfolttá teszik a lombozatot. A karós támaszú és gyalogművelésű szőlőtőkék hajtásait úgy válogassuk meg, hogy a megmaradók körkörösen, egyenletes elosztásban helyezkedjenek el a tőkefejen. Fej- és bakműveléskor, rövidcsapos metszést alkalmazva 6-10 hajtást hagyjunk meg egy négyzetméterre számolva. Hosszúcsapos metszésnél ennél több, 10-12 hajtás maradjon. (Ha még nem tettük volna, vizsgáljuk meg a tőkefejet, és ha – nemesből előtörő – harmatgyökereket találunk, tőből metsszük le. A harmatgyökerezés különösen a fiatal tőkék esetében indokolt, mert ha azok megerősödnek, a nemes „leléphet” az alanyról.)

- Ha a nagy tömegű fiatal hajtás miatt a növényfal eredeti alakja kezd megváltozni, vegyük elő a sövénynyírót. De tanácsos megvárni, amíg e fiatal hajtások félfás állapotúvá érnek, mert ekkor a legjobb vágni őket. A sövényfalat ne függőlegesre, hanem enyhén fölfelé keskenyedő trapéz keresztmetszetűre neveljük, mert így az alját is éri fény.