Szépséges kártevő

Az első tavasszal jelent meg, s aki nem permetezett rovarölővel, annak vagy a bokra egészét, vagy egy jó részét már felzabálták a falánk és nagyra növő hernyók. A puszpángmoly ugyanis meglehetősen termetes lepke: kiterjesztett szárnya 3-5 centis, így zöldes, sávos és fekete fejű lárvái is elérik e méretet. Bár korábban már írtunk erről a betelepült kártevőről, olvasóink ismét kérték, hogy szóljunk róla.

A fajt Ázsiából hurcolták be Európába, vélhetően élő buxuscserjével. Onnan terjedt el, németországi megjelenése biztosan köthető e növény importjához.

Először Sopron környékén fedezték fel 2011-ben, aztán néhány év alatt az ország középső részében is elterjedt, talán csak a keleti és déli területeken nem fordult még elő. Nagy lepkéje gyorsan és tisztes távolságokra képes repülni. Petéit a meglehetősen zárt bokrot alkotó puszpáng belső ágaira rakja, a kifejlődő hernyók is itt táplálkoznak az első időkben.

Éppen ezért szinte észre sem vesszük a károkozást, csak akkor, mikor a nagyobb hernyók már a bokrok látható részeit pusztítják. Akár egy hét alatt is tarra rághatják sok évet vagy évtizedet megélt növényeinket. A védekezést tehát tudatosan kell végeznünk: számítsunk rá, hogy tavasszal és nyáron megjelenhetnek.

Most is találkozni az egyébként szép lepkével, melynek kiterjesztett szárnyait barnás sáv határolja, a belseje pedig a fényben fémesen, kékesen, lilásan irizál. Amikor e lepkék kikelnek a bábokból, s megrázzuk a bokrot, akár tucatnyi lepke is szárnyra kaphat. A harmadik rajzása nyár közepétől egészen őszig is elhúzódhat, csak a hideg vet véget a kártételének, hogy kora tavasszal ismét támadjon.