Embermentő kaktuszok

Nagy jövőt jósol az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a kaktuszoknak. Nem kisebb feladat vár rájuk, mint megmenteni az emberiséget. Legalábbis a száraz és egyre szárazabb éghajlatú területeken, amelyek aránya egyre nő. A jelek szerint a jövőben még inkább felértékelődik rendkívüli alkalmazkodásuk, táplálékként való hasznosításuk és vízraktározó képességük. (Az átlagos kaktuszfélék akár 180 tonna vizet is képesek a sejtjeikben tárolni hektáronként, ami öt tehén ellátására elegendő.) A kaktuszok minden ízükben a sivatagi-félsivatagi viszonyokhoz alkalmazkodtak.

Zöld FöldValló László2018. 01. 10. szerda2018. 01. 10.
Embermentő kaktuszok

Legtöbbjük a szárában és a gyökerében egyaránt tartalmaz víztároló sejteket. Alakjuk, a gyakori oszlop- és gömbformák is a párologtató felületet csökkentik. Még a töviseknek is fontos szerep jut: nemcsak az állatoktól védik a növényt, hanem árnyékolják is. Noha többségük emberi táplálkozásra nem alkalmas, az állatok takarmányozására azonban igen.

A FAO jelentése szerint a Madagaszkár déli területein nemrég pusztító aszály sokkal több emberéletet követelt volna, ha nincsenek a kaktuszok, melyek takarmányt adtak az állatoknak, vizet és táplálékot az embereknek. A füge- és a medvetalpkaktuszok ehetőek, s Brazíliában, Etiópiában és Észak-Amerikában már régóta termesztik is. A globális felmelegedés következményeit, az elsivatagosodás világméretű térnyerését látva talán nem is lesz meglepő, ha a jövőben több kaktuszgyümölcs kerül a mi asztalunkra is. S csak remélhetjük, hogy narancs, mandarin, ananász és banán helyett azért nem fügekaktusszal kell majd beérnünk…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek