Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
IGAZ, HOGY SZÁRAZSÁG VAN, de azért néhány milliméteres esők előfordulnak országszerte, ami elég ahhoz, hogy az egyébként is hideg reggelek miatt párás legyen a levegő. Hideg, pára, tavasz, virágzó mandulák, kajszik, később meggyek: minden adott a monília támadásához.
Olvasóink már megszokhatták, hogy ilyentájt az egyik legveszélyesebb kórokozóra, a virágon keresztül támadó moníliára hívjuk fel a figyelmet. (Ismerünk egy másik moníliás fertőzést, mely nyáron és ősszel az érő gyümölcsöt károsítja, sőt néhány éve már megjelent országunkban egy harmadik is, ami a zöld hajtásokat támadja.) A kora tavasszal virágzó gyümölcseink, de számos díszbokor is ki vannak téve a veszedelmes gomba fertőzésének. Ha a reggelek hidegek és párásak is, akkor bizton számíthatunk arra, hogy a virágzást követő napokban-hetekben egyrészt a szokásosnál több és gyorsabban barnuló sziromlevelet, majd elhalt rügyeket és hajtáskezdeményeket látunk a fán. Aztán az ezt követő hetekben ágrészek halnak el vagy rajtuk ki sem hajtanak a rügyek, később kókadó leveleket látunk, majd szintén elpusztult ágvégeket. Ahol a monília megtelepedett, ott ezek a jelek tapasztalhatók. Sőt, mint említettem, a bokrainkon is. A legérzékenyebb talán a babarózsa, de rossz évben elkaphatja az aranyvessző sárga ágait is.
A legfájóbb azonban a mandula, a kajszi és a meggy, ritkábban a cseresznye pusztulása. Sajnos a felsorolt fákat a monília tényleg annyira képes megbetegíteni, hogy egy vagy néhány év alatt teljesen elhalhatnak. Korábban a gondos gazdának nem okozott nagy fejfájást a védekezés, akadt ellene elég hatásos szer. Most már nincs: szinte minden szabadforgalmú szert eltiltottak az egyszerű kertészek elől, a ma mindenki által megvehető készítmények pedig – többéves használatuk után bizton állítható – nem adnak megfelelő védettséget. Ezért kell védekezni azoknak is, akik nem végeztek növényvédelmi kurzust, s így nem vehetnek igazán hatásos készítményt. A meg lévőkkel legalább négyszer kell permetezni: kötelező az őszi és tavaszi lemosózás, aztán pedig az ajánlott két készítménnyel – felváltva vagy együtt alkalmazva – a virágzás kezdetén, teljes virágzáskor és elvirágzáskor – alaposan, türelemmel, a fákat minden oldalról körbejárva – apró, ködszerű permetfelhővel lekezelni. (A gomba a virágokon keresztül jut a növénybe.) A lelkiismeretes munka ellenére is lesz megbetegedés: ezért ahogy meglátjuk a hajtásokon az első gyanús jeleket, azonnal ragadjunk metszőollót és vágjuk le a fertőzött ágszakaszt. Rátartással, azaz az elhalt rügytől 20 centivel a fa gyökere felé számolva távolítsuk el, majd égessük el a beteg részeket. És még nincs vége: legalább két hétig mindennap vizsgáljuk át a fáinkat, mert az egyes részeken a tünetek nem egyszerre, hanem inkább elhúzódva jelennek meg.
Az adott helyzetben segíthetünk a bajainkon: ha faültetés előtt állunk, akkor rezisztensnek mondott fajtákat válasszunk. (Azért mondott, mert teljesen ellenálló fajta nincs, inkább toleráns, azaz kevésbé érzékeny a többihez képest.) Ezek valóban képesek örömet szerezni, azaz a fentiekbeni védekezés végrehajtásával nem pusztulnak el. Főleg a kajszikkal van baj: a moníliafertőzés hatására szinte teljes ágak, gyakorta az egész fa képes egyetlen tavaszon elpusztulni.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu