A tardi helyzet című könyv 1936-ban mutatta be a tájat és a benne élő embert. A szépirodalmi körkép idején még gyerekcipőben járt a gyakorlati természetvédelem hazánkban. Azóta sok víz lefolyt a Tardi-patakon.

A Bükki Nemzeti Park és az értékőrzés

„Az emberek rokonságot és cinkosságot tartottak a természettel, féltek tőle, harcoltak ellene és harcoltak vele is. (…) A táj szelíd, és a bükki hegyek a háttérben végtelenül békés hangulatot adnak a képnek. A Bükk csúcsai a falu mellett már hajlássá szelídültek, lankás, nyújtott vonalú dombokká.” Szabó Zoltán (1912–1984) klasszikus népi szociográfiájából származik az idézet.

A tardi helyzet című könyv 1936-ban mutatta be a tájat és a benne élő embert. A szépirodalmi körkép idején még gyerekcipőben járt a gyakorlati természetvédelem hazánkban. Azóta sok víz lefolyt a Tardi-patakon.

A zöld időszámításban piros betűvel írják az 1976-os esztendőt. Ekkor jött létre a Bükki Nemzeti Park. Napjainkra hatalmas fejlődésen ment keresztül, az elmúlt húsz évben összesen 17 milliárd forint összértékű természetvédelmi fejlesztést sikerült végrehajtani az alapműködési feladatokon felül. Erről az intézmény igazgatója, Rónai Kálmánné beszélt, amikor átadták a most emelt helyi őrszolgálati irodát. A 190 millió forintos beruházásnak köszönhetően új terepjárók és korszerű monitoring eszközök is segítik a természetvédelmi őrök munkáját.

A 2021 júliusának derekán záruló projekt során beszerzett eszközöknek köszönhe­tően az őrszolgálat az eddiginél magasabb színvonalon végezheti munkáját. Mivel a Kelet-bükki Tájegység egyes őrkerületei távol esnek a jelenlegi tájegységközponttól, ezért a tardi őrszolgálati iroda kialakításával jóval hatékonyabbá válik a munka. A Természetvédelmi Őrszolgálatnál 255-en dolgoznak országosan, ebből 34-en a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kötelékében.

Az átadón jelen volt a környezetügyért felelős államtitkár is. Rácz András elmondása szerint a Kelet-bükki Tájegységben mintegy 100 ezer hektárnyi területen óvják az élő és élettelen természeti értékeket az igazgatóság munkatársai. Egy átfogó program keretében országszerte sikerült hatékonyabbá és korszerűbbé tenni a természetvédelmi őrzés feltételeit.

A 10 hazai nemzetipark-igazgatóság együttesen 1,6 milliárd forintból valósított meg fejlesztéseket az elmúlt években: hat új területi irodát alakítottak ki, kilencet pedig felújítottak, 90 új gépjárművet és egyéb technikai eszközöket szereztek be. Ennek köszönhetően erősen javult a célterületek elérhetősége, hatékonyabbá téve a természetvédelmi őrök munkáját. Hogy megóvják azokat az értékeket, amelyekért a falukutató Szabó Zoltán is lelkesedett.

Szobra áll a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen. Emlékezzünk csak, hogyan jellemezte a parasztság XX. századi látásmódját: „Tájszemléletük inkább utilitarista: szép az, ami hasznos, vagyis az, ami terem. Vagyis szép az a táj, amin az emberi kéz dolgozott vagy dolgozhat. (…) Ha nem is egészen igaz, hogy szép táj az, amely terem, egészen igaz, hogy szelíd és a tízparancsolatnak úgy-ahogy engedelmeskedő természet az a táj, amely terem.”

A harmadik évezredben másként tekintünk a természeti világra, mint a Szerelmes földrajz című kötet kortársai. Gaia és Tellus szolgálatában, önmaga valóságában és eredeti érintetlenségében akarjuk továbbadni a múló időnek.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.