A mesterséges éjszakai megvilágítás egyre nagyobb mértéket ölt világszerte.

A fényszennyezés kora

Elemekről ád hírt az égi fény” – írta Tóth Árpád (1886–1928) Lélektől lélekig című klasszikus versében. A mű születésekor, 1923-ban a fürkésző költői szempárnak a menny még másként mesélt a végtelenről.

A harmadik évezred azonban elhozta a helytelen, tömeges mesterséges éjszakai világítás okozta fényszennyezés korszakát. Ez a jelenség természeti erőforrásaink bő pazarlásával jár, veszélyezteti a fajok élőhelyét és megzavarja természetes biológiai ritmusukat, károsítja az ökoszisztémát. Kedvezőtlenül hat a természetes éjszakai tájképre és veszélyeztetheti az emberi egészséget.

Ezekre a negatív hatásokra figyelmeztet az Agrárminisztérium és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában megjelenő A fényszennyezésről − világosan! című szakmai útmutató.

Az anyag a Világítástechnikai Társaság szakmai támogatásával, a nemzetipark-igazgatóságok, felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, természetvédelmi hatóságok munkatársainak közreműködésével készült. A túlnépesedés és a technikai fejlődés kísérőjelensége korunkban mind nagyobb kihívást jelent.

A mesterséges éjszakai megvilágítás ugyanis egyre nagyobb mértéket ölt világszerte. Erőssége évente 2−6 százalékkal növekszik. A fényszennyezés kedvezőtlen hatásai és azok következményei immár tetten érhetők a bioszférában. Jelen van ott, ahol bolygónkon élet van. Egyre intenzívebben.

A harmadik évezred tízes éveiben mintegy 20 százalékkal emelkedett a természetes környezetbe jutó mesterséges eredetű fénymennyiség. Ráadásul a mesterséges éjszakai megvilágítás során kibocsátott fénysugárzás mennyisége fürgébben emelkedik, mint a népesség.

Az éjszakai égbolt kifényesedése kapcsán tekintsünk szét itthon is. Ahogy a tanulmány fogalmaz: „Magyarországon szinte nincs olyan hely, ahonnan éjszaka ne lenne érzékelhető mesterséges világítás, mert a horizonton nagy valószínűséggel megjelenik valamelyik település fénykupolája.

Budapest különösen jelentős fénykibocsátó: 100 km-es körzetében egyértelműen érezteti hatását az éjszakai égbolt háttérfényességében.” S most menjünk ki a zöldbe.

A kiadvány ezzel összefüggésben rögzíti: „Új mesterséges éjszakai megvilágítás védett természeti területek közelében is sok esetben jelent meg. Erre vonatkozó pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre, de jellemző, hogy műholdfelvételek elemzése alapján az európai védett természeti területek mintegy 24%-a esetében állapították meg a mesterséges éjszakai világítás jelentős mértékét.”

A nyugatos poéta Csillagász című versében az ég titkait kutató tudós szájába adja: „A csillagokba nincsen írva semmi.” Meglehet. Talán így van, de az is igaz, ha fent, jeges planétákon túl baljós jelet tükröz a Kozmosz.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.