Nagyállattartó kulturális örökségünk ikonikus otthona azóta is tovább végzi a természetvédelmi célú területkezelést a Hortobágyi Nemzeti Park birtokain.

A Hortobágy határában

„Az Országgyűlés idén áprilisban nemzeti kinccsé nyilvánította a régi magyar háziállatokat a lófajtáktól a vadászkutyákig. Ennek köszönhetően kiemelt fontosságú nemzeti üggyé vált a génbanki állatállománynak a megőrzése” – írta a Szabad Föld 2004. május 21-i száma. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ekkortájt ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját.

Azóta újabb 17 év telt el a pusztán. Nagyállattartó kulturális örökségünk ikonikus otthona azóta is tovább végzi a természetvédelmi célú területkezelést a Hortobágyi Nemzeti Park birtokain. Feladatát védett és veszélyeztetett őshonos állatfajok legeltetéses állattartásával látja el. Ezáltal biztosítja az értékes genetikai állomány megőrzését is. Ilyen a magyar szürke szarvasmarha, mely a XX. század ötvenes éveinek elejére félszáz darabra fogyatkozott. Manapság már sokat őriznek a gulyások.

A génmegőrző társaság a legnagyobb tenyésztőnek tekinthető Magyarországon. Anyatehén- és üszőállománya együttesen 1197 egyed, ehhez 56 saját nevelésű tenyészbika tartozik. A tenyészállatok mellett egy csaknem 150 egyedből álló tinógulyát is tart a génmegőrző szervezet, a húsukból készült finomságokat a nonprofit kft. által üzemeltetett Hortobágyi csárda vendégeinek szolgálják fel.

Emellett jelentős házibivaly-állománnyal is bír. Létszáma 500 egyed körüli, az állatok elsődleges szerepe a gyepterületek természetvédelmi kezelése. A hortobágyi rackajuh tekintetében is a legnagyobb hazai tenyésztőnek tekinthető a társaság 904 egyedből álló anyajuh- és 29 tenyészkosállományával.

Az éves szaporulattal együtt a rackaállomány száma 1159. Nap­jaink tendenciája, hogy a racka tartásának anyagi haszna mellett (gyapjú-, szaporulat-, tej-, húsértékesítés) egyre inkább felértékelődnek a nem kézzel fogható hozadékai. Ennek tekinthető a természetes élőközeg fenntartása a legeltető állattartáson keresztül, a sokrétű pásztorkultúra életben tartása, illetve a magyar rackajuh mint védett nemzeti kincs génmegőrzése.

Három esztendeje pedig, 2018-tól a juhtenyésztési tevékenység kiegészült a magyar merinó juh mint veszélyeztetett őshonos fajta tenyésztésével. Ezáltal az ágazat jóval eredményesebbé vált.

E táj szülötte, Veres Péter (1897–1970) népi író így fogalmazott: „A föld hallgatag, a növények »sírását« is csak a nagyon »jó fülű« ember hallja meg.” Ezt a filozófiát vallja Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője. Ennek a jegyében működik az általa vezetett állami cég, mely mintegy 7000 hektár legelőt hasznosít. S 600 hektár szántón állítja elő – legeltetési időszakon kívül – az állatok takarmányszükségletét.

Elmondása szerint a területek teljes egészében biominősítettek, és ennek fenntartásáért az ökológiai gazdálkodás irányelvei szerint szerveződik a növénytermesztés.

A gazdaság erő- és munkagépeinek fejlesztésével az idei évben a szarvasmarha-ágazat számára teljes egészében biztosítani tudja a kiváló minőségű téli takarmányt. Hogy rendben forogjon tovább a napkerék, hónapról hónapra, évszakról évszakra.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.