„A halászgató ember gondolat- és képzeletvilága, az egész lénye hasonlít a pásztorokéhoz, ha napokig nem találkozna emberekkel, akkor sem hiányzik néki a társ.”

A madármenedék őrzője, Gulyás József

Gulyás József, az első magyar természetvédelmi őr ugyanazon a napon született az Osztrák–Magyar Monarchiában, mint a világ első nemzeti parkja a távoli Amerikában. A ma Siófokhoz tartozó Kilitiben a naptár 1872. március elsejét mutatott. Ő fiatalon kakastollas egyenruhát öltött.

Mivel felesége kevésbé módos polgárlány volt, így kellő házassági kaució híján a csendőrségtől leszerelt. Halásznak állt, Vörsre került. Gárdonyi Máté Balatonkiliti évszázadai cím alatt közölte szülőhelye falutörténetét: „Kiliti a bödönhajó, e hagyományos, egyetlen fatörzsből kivájt vízi jármű készítésének egyik balatoni központja volt (az utolsó hajót 1897-ben gyártották Vörsön).”

Nem tudni, volt-e köze ennek a költözéshez. Mindenesetre a Kis-Balatonnál állapodott meg végleg.

Közben elzengett Károlyi Mihály (1875–1955) őszirózsás forradalma és Magyar Népköztársasága. Negyvenhét esztendős volt, amikor feltűnt és 133 nap múlva eltűnt a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság. Aztán győzött az ellenforradalom, amit Trianon követett. A szakmájában már tapasztaltnak számító, ötvenéves családfő 1922-ben „Kis-Balaton-őr” lett.

A holland és magyar madárvédők adományaiból és a Magyar Királyság kormányzója, Horthy Miklós (1868–1957) anyagi hozzájárulásával. Testhezálló feladatot kapott. Illett rá kortársa, a vörsi születésű népi-nemzeti költő, Borsi Darázs József (1898–1968) típusjellemzése: „A halászgató ember gondolat- és képzeletvilága, az egész lénye hasonlít a pásztorokéhoz, ha napokig nem találkozna emberekkel, akkor sem hiányzik néki a társ.” Munkába állásától számítjuk gyakorlati természetvédelmünk időszámításának kezdetét.

Gulyás József, a legendás Kis-Balaton-őr.

Később állami alkalmazásba vette a Földmívelésügyi Minisztérium. Az agrártárca alá tartozó madártani intézetnél dolgozott munkatársaival a kócsagok megmentéséért. Számos cikk, riport, tanulmány és kötet örökítette meg alakját és munkásságát. A második világháború alatt is a berek gémjeit kémlelte.
Már megromlott az egészsége, mikor a Magyar Királyság-Hungarista Munkaállam államszervezetét kiűzte a tájról a Vörös Hadsereg.

A Magyar Köztársaság megromlott látására tekintettel 1947-ben nyugdíjba helyezte. A szocialista Magyar Népköztársaság ötödik esztendejében, 1954. április 2-án kísérték utolsó útjára a vörsi temetőbe.

Emlékét a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság sem feledte. Az első posztumusz elismerésre a harmadik évezred hivatalos Magyarországa méltatja. Gulyás József életműve előtt tisztelegve 2013-ban elindult a szakminisztérium és a nemzeti parkok Ifjú Kócsagőr Programja. Egy évszázaddal a magyar és holland kócsagvédők kapcsolatfelvétele, hetven esztendővel a Kis-Balaton védetté nyilvánítása és fél évszázaddal a ramsari egyezményt követően nyugvóhelye védetté lett.

Mint az általa óvott magyar madármenedék. Vörsön, Somogyban, kócsagország fővárosában.

Életének Ferenc Józseftől Rákosi Mátyásig ívelő korszaka jól példázza történelmünk, s benne természetvédelmünk hányattatott sorsát is. Rendszerek jöttek, rezsimek mentek, de minden időben voltak hű robotosai zöld értékeink megóvásának.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.