A magyar fővárostól északra, a Dunakanyar hajlatában emelkedik a Szénás hegycsoport. Itt fedezte fel 1896-ban Borbás Vince (1844–1905), a neves botanikus az egész világon egyedül itt élő pilisi lent.

A pilisi növényvilág védelmében

Pilisben pirkad. Az Ördög-torony dolomitpatája az égre mered, a bujkáló nap szitáló esőcseppekbe burkolózik. Magyarország közepén járunk: ősz van. Ragadjunk is sebtiben képzeletbeli vándorbotot. Hiszen enyhe az október 2020-ban, meg aztán izgalmas hazai túrára hívogat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is.

Szellemi barangolásra csalogat az új Pilisi Len Látogatóközpont. A Budai-hegyek őrt állnak a Római Birodalom hajdani határán. Ám a föld nemcsak ókori fibulákat és érmeket rejteget, természeti kincsekkel is szolgál errefelé. Fenn sárgul a pilisi len, ami a világon csak itt terem. Ősmagyar mítoszról regélnek a pogánykövek, érdemes hát időt áldoznunk természetvédelmünk oltárán.

A magyar fővárostól északra, a Dunakanyar hajlatában emelkedik a Szénás hegycsoport. Itt fedezte fel 1896-ban Borbás Vince (1844–1905), a neves botanikus az egész világon egyedül itt élő pilisi lent. A vidék azóta a tudósok egyik zarándokhelye.

De nemcsak messziről jöttek óvták itt a zöldet: a helyiek is tettek szűkebb pátriájuk istenadta gazdagsága érdekében. A látogatóközpontnak otthont adó Pilisszentiván egykori földbirtokosa, Karácsonyi Imre gróf már 1934-ben intézkedéseket hozott az unikális évelő növényfaj megóvására. Napjainkban élőhelye szigorú szabályokkal van körülbástyázva. Fokozottan védett és kiemelt európai uniós Natura 2000 terület. Különleges mivoltát egész földrészünkön ismerik és elismerik.

Így van ez. Sőt! Füri András, a nemzeti park vezetője joggal büszke arra, hogy az Európa Tanács negyedszázada Európa Diplomával adózott a Szénások és az itt folyó természetvédelmi munka értékének. Az 55 esztendeje alapított rangos okiratot eddig 74 terület nyerte el kontinensünkön, közülük három található hazánkban. Idén szeptemberben a kitüntető címet pedig újabb tíz esztendőre meghosszabbították, hiszen ezt újra és újra ki kell érdemelni.

Okot adott erre, hogy a Szénásokon azonban olyan együttműködés jött létre a természetvédelem, az erdőgazdálkodó és a helyi önkormányzat között, ami országos példával szolgálhat. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a Pilisi Parkerdő Zrt. megegyezésének köszönhetően 2008-ban elfogadott természetvédelmi kezelési terv ugyanis elsőként rögzítette jogszabályban egy védett terület zónabeosztását.

A pilisi len élőhelyén ezért semmiféle beavatkozás nem végezhető. Kezelésének és bemutatásának költségeihez a DINPI mellett a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Pilisszentiváni Önkormányzat is hozzájárul. Minta és mérce ez az összefogás.

Szükséges is. Hiszen korunkban a világpolgárság és nemzetköziség új hulláma hódít. A természetellenesség divatja dúl, és a hagyományos értékek iránti közöny. Ezért is fontos, amit avatóbeszédében Rácz András mondott.

A környezetügyért felelős államtitkár az ország tájainak sajátosságait a nemzeti identitás megerősítéseként aposztrofálta. Ezt szolgálja ez az új intézmény. Lombringató erdőszegély mentén, ahogy Sík Sándor (1889–1963) Szél a Pilisen című versében írta hajdan.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.