Vörs nemcsak a berek gazdag élővilágáról híres, hanem arról is, hogy 14 évig itt fogadták a hazánkba elsőként érkező gólyát.

A tavasz hírnökének tisztelete

A Kis-Balaton fővárosa. Ezt a megtisztelő címet viseli a Somogy megye északnyugati csücskében fekvő Vörs. Joggal. Itt szállott ladikba 1922-től 1945-ig az első magyar természetvédelmi őr, Gulyás József, és innen származik Futó Elemér, aki továbbvitte a reá hagyott szakmai örökséget.

Őt idézem: „A második világháború után, amikor több évig ment a huzavona a Kis-Balaton védetté nyilvánítása körül, az egyik okos ember kitalálta, mindenképpen lehetne addig is valami védelmet biztosítani a területnek, amíg eldőlnek a dolgok. Vadászati rezervátummá minősítették és vadőrökkel őriztették. Az akkori szabályoknak megfelelően, vadászati tevékenységet a hasonló besorolású részeken csak az FM-miniszter engedélyével lehetett folytatni. A későbbiekben, amikor a belső részeket védetté nyilvánították, körülötte megmaradt a terület természetvédelmi kezelésben, viszont ekkor már a vadászati védőövezet titulust kapta.”

Aztán teltek az évtizedek, s 1997-ben létrejött e tájék őreként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Ám a település nemcsak a berek gazdag élővilágáról híres, hanem arról is, hogy 14 évig itt fogadták a hazánkba elsőként érkező gólyát. A 2011-ben elpusztult Charlie után 2020-ban ismét Vörsre jött a tavasz hírnöke, akit Fekete István emlékére Kelének kereszteltek.

Tiszteletére szeptemberben Turi Török Tibor által készített Gólya-szoborcsoportot avattak a faluban két helyi vállalkozó, idősebb és ifjabb Farkas Dezső jóvoltából. A hétállomásos Kele-sétaútvonal avatásán Rácz András környezetügyért felelős államtitkár elmondta, hogy nagy szükség van ilyen helyi kezdeményezésekre.

Az állami természetvédelem, a nemzeti parkok csak a helyiekkel együtt tudják a természetvédelmi feladatokat hatékonyan ellátni. Az önkormányzatokkal, helyi szervezetekkel és az itt élők által nyújtott szolgáltatásokkal együtt lesz kerek a hazai látogatókat váró ökoturisztikai kínálat.

Még a melegebb égtájakra költözés előtt…

Ezek az alkotások is a település jelképét tudatosítják az erre járókban, s az egyre népszerűbb ökoturizmusra csábítanak. Üzenik, hogy a vörsiek büszkék értékeikre, szűkebb pátriájukra és tágabb otthonukra: Magyarországra. Arra, hogy több mint ezer esztendeje a Kárpát-medence az otthonuk, az otthonunk. S benne ez a kisközösség nagy hagyományokkal bír.

Hiszen ide jött úrnapi misére Fekete István, mikor a Tüskevár című klasszikus regényét írta. Hajnal a nádban című borongós verse is Vörsön született. A naptár 1953-at mutatott: a bágyadtan zord hangulatot talán a Rákosi-korszak sötétsége sugározta magából. A gyászos éjfeketébe hajló vörös diktatúra, amely a közeli Diás-szigetre űzte az alkotót. De a költemény végén egy „villanással eszmél a fény”.

A virradatra még négy évtizedet kellett várni. A kivívott nemzeti szabadsággal azonban élnünk kell. Úgy, mint a vörsiek, hogy megbecsüljük és csinosítjuk a saját portánkat és a minket körülölelő világot. A magyar glóbuszt.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.