Az első jelentős természetvédelmi projekt a 2000-es évek közepén valósult itt meg: a gemenci hullámtér egy jelentős részének helyreállítása keretében több mint egymilliárd forintos ráfordítással javíthatták a vizes élőhelyek állapotát.

Duna-Dráva Park – a természet negyedszázados múzeuma

„A világ első nemzeti parkjának, az Amerikai Egyesült Államokban 1872-ben megalakult Yellowstone-nak a fölavatása óta e természeti múzeumok száma évről évre nő” – írta Cseri Dezső.

A természet múzeumai című kötetének megjelenése után hét esztendővel, szavait beteljesítve új nemzeti parkot avatott hazánk. Negyedszázada, 1996-ban jött létre több, már korában is védelem alatt álló terület egyesítésével. Fő feladata a Duna és a Dráva mentén található, a jelenlegi és egykori ártér zöld értékeinek megóvása, fenntartása és helyreállítása.

Kiterjedése mintegy 50 ezer hektár, ebből 15 ezer a fokozottan védett terület. Ide tartozik a Duna Sió-toroktól a déli országhatárig terjedő szakasza, valamint a teljes hazai Dráva-szakasz. A Duna–Dráva Nemzeti Park 2004 óta Natura 2000 terület is, s 2012 óta egyben a Duna–Dráva–Mura Bioszféra Rezervátum részét képezi.

Főbb természeti értékei szorosan kötődnek a sokszínűen változatos folyami és vizes élőhelyekhez. Ilyenek a folyók kavics- és homokzátonyai, a mellék- és holtágak, természetes tavak, kubikgödrök, valamint mocsarak és mocsárrétek is. Mivel a védett terület több mint felét erdő borítja, ezért kiemelt fontosságú az őshonos erdőtípusok, így a kemény- és puhafás ligeterdők oltalma és térfoglalásuk növelése.

Tekintsünk szét a tájék flóráján és faunáján! Nézzük, mire vigyáznak a zöld ruhás természetőrök!
A védett gerinctelen fajok közül itt lel otthonra a drávai tegzes, a magyar színjátszó lepke és a szávai vízicsiga. S ha képzeletben lebukunk a víz alá, látjuk, hogy a folyók is számos védett és Natura 2000 jelölő halfajnak biztosítanak életteret. Ilyen a magyar és német bucó, a leánykoncér vagy a dunai ingola. A madárvilág képviselői közül is a vízhez köthető fajok a legfontosabbak, hazánk legerősebb rétisas- és feketególya-közössége is itt honol.

A szakadó partokon pedig az üregben fészkelő szárnyasok, partifecskék, gyurgyalagok, szalakóták fészkelték be magukat. Az emlősök közül meg lehet említeni a vidrát és a vadmacskát, továbbá stabil populációja van ismét az európai hódnak is. Védett növényfajok is tarkítják az üde élőhelyeket, találkozhatunk a kockás li­liommal, a szibériai nőszirommal és a mételyfűvel. A Darányi-borókás védett növényei közül csak itt honos a királyharaszt vagy a fűzlevelű gyöngyvessző.

Az évfordulón Závoczky Szabolccsal, a nemzeti park igazgatóság vezetőjével elevenítjük fel az elmúlt huszonöt évet. Elmondása szerint az első jelentős természetvédelmi projekt a 2000-es évek közepén valósult meg: a gemenci hullámtér egy jelentős részének helyreállítása keretében több mint egymilliárd forintos ráfordítással javíthatták a vizes élőhelyek állapotát.

Ebben részt vett két vízügyi igazgatóság, egy felsőoktatási intézmény és egy erdészeti részvénytársaság is. Látható eredményeket hozott, és a mai napig jól működnek. A természetvédelmi eredményeken túl a projekt rekreációs célokat is szolgált a horgászat terén. E múltból erőt merítve készül az újranyitásra a nemzeti park. Itt a tavasz: vár a természet múzeumának időszakos kiállítása.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.