Ahogy fogynak, rombolódnak a természetben élő növény- és állatvilág életterei, úgy értékelődnek föl a még létező fajok, fajták, életközösségek. Megóvásuk, átmentésük a következő nemzedékek számára egyre szorítóbb kötelesség, hiszen számos faj fennmaradása tekintetében már így is a huszonnegyedik órában vagyunk.

Feltámadó szikesek

Másfelől pedig a következetes és összehangolt természetvédelmi óvintézkedések jutalmaként még új csodákra, új fajokra is szert tehet az ember. Mint történt ez a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekvő Maka-széken is, ahol a háborítatlan szikes földeken megjelenő őszi virágmezőt tanulmányozva kiderült, hogy az őszirózsa szőnyeget a szokványos sziki őszirózsa mellett a réti őszirózsa és a napsárga virágú aranyfürt változat alkotja.

A Dunatetétlen melletti Böddi-székkel egységes szikes vizes területet alkotó Maka-szék védett réti őszirózsája újdonságnak számít: legnagyobb számban a magasabb fekvésű területeken fordul elő, ahol a talaj löszös és kisebb a sótartalma is. Nagyon tanulságos az is, hogy miért éppen most jelent meg itt tömegesen a réti őszirózsa? A válasz: az úgynevezett mozaikos élőhely-kezelés jegyében az idén éppen ez a terület maradt ki a kaszálásból, így a korábbi években rendszeresen letarolt növények most végre fellélegezhettek, nagy számban kifejlődhettek. A Kiskunsági Nemzeti Park (amely egyébként arról is nevezetes, hogy a területén lelhetjük fel Közép-Európa legnagyobb széki lile madárállományát) a „Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban” címmel valósítja meg nagyszabású tervét, hogy eredeti formájában álljon helyre a szikesek sokszínű, változatos élővilága. A programot az Európai Unió természetvédelmi alapja finanszírozza.
 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.