Novemberben nyolcvanhárom esztendeje, hogy Budapesten a Táj- és Népkutató Központ kiállításáról szóló tájékoztató füzet megjelent.

Hazai tájainkat is óvni kell – a tájtestvériség jegyében

Az intézmény egyik vezetőjét, gróf Teleki Pál (1879–1941) kultuszminisztert földrajztudósként idézte: „A geográfus megállapította, hogy Magyarország területe földrajzilag nem egységes. A természet által alakított életegységei a tájak, amelyeknek határvonalait kijelölte.” Sok cián lefolyt azóta a Tiszán, de a szakterület is tovább izmosodott. A kihívásokon kiforrottabb tájpolitikával kíván úrrá lenni a zöld felelősségvállalás.

Ennek egyik állomása volt a táj nemzetközi napja alkalmából rendezett konferencia, ahol a tájjal kapcsolatos intézkedésekről szólott Rácz András. A környezetügyért felelős államtitkár e téren a rendszerszintű gondolkodás és összehangolt munka szükségességéről beszélt. Arról, hogy az emberi tevékenység által előidézett tájváltozások kedvező hatással legyenek a társadalomra.

Az Európa Tanács Táj Egyezménye Magyarországon 2008-ban lépett hatályba, a Nemzeti Tájstratégiát pedig 2017-ben fogadta el hazánk. Azóta számos előremutató eredmény született például a téradatok, a nyilvántartások fejlesztése és a szemléletformálás terén. Ennek jegyében két esztendeje, hogy elkészült Magyarország Ökoszisztéma Alaptérképe, amely új világot teremthet a táj védelme, kezelése és tervezése terén, hiszen részletes hátteret biztosít az ökoszisztémák állapotának értékeléséhez, minőségi és mennyiségi becsléséhez. Most azonban újabb stációhoz érkeztünk.

Ugyanis e fórumon jelentette be Rácz András, hogy szakmailag lezárult egy 2017-ben indított országos kutatás a magyarországi tájak „egyéniségéről”. Célja volt, hogy megragadja tájaink jellegzetes arculatát, hogy beavatkozásaink során kedvező karakterük megőrizhető maradjon. A ha­zai tájak jellemzőinek elemzési módszertanával és a Tájkarakter Tudástár létrehozásával újabb mérföldkőhöz értünk az egyezmény végrehajtása terén.

Rácz András szerint fontos, hogy minél szélesebb körben megismerjék a tájkutatások eredményeit, a táj karakterének változásait, hiszen a bennünket körülvevő környezet meghatározza életminőségünket és népi azonosságtudatunkat is. Hiszen a táj több mint a domborzat, a növényzet, a vizek és a települések összessége. Életünk tere és alakítója, gondolataink ihletője és érzéseink formálója, nemzeti öntudatunk szerves része.

Bárhol is élünk: meghatározza életminőségünket, meghatároz minket és identitásunkat is. Ezért is fontos, hogy minél jobban megismerjük és minél szélesebb körben megismertessük a tájkutatások eredményeit, rámutassunk a táj karakterének változására és annak jelentőségére.

Németh László (1901–1975), kiváló gondolkodó a közép-európai népek „tejtestvériségére” esküdött fel a XX. században. Ideje, hogy a Kárpát–Duna térség tájtestvériségbe forrjon zöld kincseink védelmében. S azon túl is, szerte Európában.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.