Környezettudatosabb életmódra és mindenekelőtt értékelvű szemléletváltásra van szükség.

Hulladéktermelés, avagy pazarlás földlakó módra

„A modern ember valamennyi megjelenési formájában – mint ipari munkás, városlakó, üdülő, mezőgazdasági dolgozó stb. –, akár a mozgásban levő csiga, otthagyja a nyomát szilárd hulladék formájában.” Barbara Ward és René Dubos írta mindezt Csak egyetlen Föld van című könyvében, amely 1972-ben jelent meg. Azóta is így van ez, sőt egyre több a „csigaház”. Immáron nyolcmilliárdnyi.

Zöld szemmel nézve a pazarlás tehát komoly világproblémának hat. És persze az is. Különösen a nyugati kultúrkör jólétbe puhult társadalmainak rossz szokása ez. Így van ez Európában is. Kukába dobjuk a jövőnket egy felelőtlenül hanyag mozdulattal.

Éppen ezért környezettudatosabb életmódra és mindenekelőtt értékelvű szemléletváltásra van szükség. Mindenkiben tudatosítani kell civilizációnk fölösleges fényűzését.

Nézzünk szét itthon. Hazánkban mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik esztendőről esztendőre. Ennek körülbelül harmada a magyar háztartásokban termelődik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatása szerint ez fejenként 68 kiló élelmiszer-hulladékot jelent évente, amelynek csaknem a fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne.

Ez a mennyiség ugyan elmarad a szélsőségesen sok élelmiszer-hulladékot termelő országok adatai mögött, így is jelentős mennyiségnek tekinthető. Mindent összevetve: mintegy 300 ezer tonna feleslegesen jelentkező biológiai hulladékról beszélhetünk, ami jelenleg igen komoly környezeti terhelést jelent számunkra. Nemcsak a lebomlás során keletkező üvegházhatású gázokat véve figyelembe, hanem az élelmiszer előállításának környezeti terheit is.

Ha széttekintünk földrészünkön, e téren még rosszabb a helyzet. Az Európai Unióban egy lakosra évente átlagosan 92 kilogramm élelmiszer-hulladék jut. Fontos, hogy különbséget tegyünk a nem elkerülhető, a potenciálisan elkerülhető és az elkerülhető élelmiszer-hulladékok között.

Ez utóbbiak a szükségtelenül megvásárolt termékek, az elrontott ételek és a nem megfelelő tárolás miatt megromlott élelmiszerek. Az elkerülhető élelmiszer-hulladék a magyar fogyasztók esetében az összes élelmiszer-hulladék 48-49 százalékát teszi ki. A téma iránti alázatra intő adat ez.

Épp ezért fajsúlyos a Maradék nélkül program. Hiszen olyan módszereket ajánl, amelyek megtakarítást eredményeznek, s csak egy kis figyelmet igényelnek mindannyiunktól.

A Nébih a programot az EU LIFE programja, valamint az Agrárminisztérium pénzügyi támogatásával valósítja meg. Célja a kidobott élelmiszerek mennyiségének csökkentése. Ismereteket nyújt a vásárlóknak a környezet védelmének lehetőségeiről: az élelmiszer tudatos és biztonságos vásárlásáról vagy annak megfelelő tárolásáról, kezeléséről.

A Nébih számos kormányzati és civil szervezettel együttműködve keresi a jó megoldásokat. Az élelmiszeripar, a kereskedelem, a kutatóintézetek és az egyetemek együtt vesznek részt a munkában. Azért, hogy mind alaposabban tartsuk karban a bolygónkat.
(A tájékozódást segíti a maradeknelkul.hu világhálós oldal.)

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.