„Odakünn most éppen ősz van, a vénasszonyok nyara. Tudod, hogy az otthoniak egész nap a határban vizsláznak, messziről felrebbenő, »aranytollú« foglyot meg ugrásból lőtt nyulat keresve, vagy a gulyakúti érnél várnak vadrécére, amikor a pusztát már ködnevelő este színezi. Neked meg ugyanakkor a kollégiumi asztal fölé hajolva kell raboskodnod.” A dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont mú­zeu­mában szabadon lapozgatható az Őszi vizeken cí­mű könyv. Ebből idéztem.

Ifjú kócsagőrök

Az intézmény névadója, a Nagy-Sárrét szerelmese írta serdülőkori élményeiről. Egy évtizede hunyt el a neves ornitológus. Szűkebb pátriájában, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságban jártunk. Itt zajlott az Ifjú Kócsagőr Program 2022-es eredményhirdetése.

A 2022-es rangadó különlegessége abban rejlett, hogy az első kócsagőr éppen száz esztendeje fogott munkába a Kis-Balatonnál. Gulyás Józsefet a szakma mint az első magyar természetvédelmi őrt tiszteli. Itt is, északra a Körös-völgytől, ahol a Sárrét a Nagykunsággal találkozik.

Az eseményen Rácz András arról szólt, hogy a kilencedik éve minden esztendőben meghirdetett országos vetélkedőn a nemzetipark-igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze tudásukat. A természetvédelemért felelős államtitkár elmondása szerint a versenyzők számot adtak kéthetes szakmai gyakorlatuk tapasztalatairól, amit felkészítő természetvédelmi őr mentorukkal töltöttek. Majd mindannyian könnyített természetőri vizsgát tettek. A következő napon különféle izgalmas és érdekes terepi feladatok várták a jelölteket, összesen tíz helyszínen. Ezen tevékenységek között szerepelt a rögtönzött szakvezetés megtartása, fajfelismerés, illetve a védett növény állományfelmérésének elvégzése is. A hatósági feladatokat illegális fakivágók, terepmotorosok és tűzrakók helyszíni ellenőrzése jelentette.

A rendezvény fődíját, az ötnapos külföldi tanulmányutat az Erdélyi-szigethegység Natúrparkba, a Tutajos- és Matula-díjat és a kapcsolódó jutalmakat Nemes Hajnalka nyerte el, akit Halász-Szegedi Fruzsina, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre készített fel. Szoros verseny, erős mezőny volt. Ez a tény derűlátásra adhat okot az utánpótlással kapcsolatban.

Erről beszélünk a nemzeti park igazgatójával, Tirják Lászlóval, és a vidék nagy népi költőjéről. A „szőke puszta messzeségről” író balladás Sinka Istvánról (1897–1969). Ő is évfordulós: a rendezvényt követő napon volt születésének 125. évfordulója. Lírai térképet rajzolt a tájról, rímeit művészi helységnévkataszterbe szedve. Írótársa, a tudós Sterbetz István (1924–2012) is szépirodalmi igényű műveket hagyott hátra.

„A Tisza–Maros–Körösök által bezárt, sajátos világ volt számomra az otthon. Ott ismertem meg a füvet, fát, virágot. Ott tanultam olvasni a felhő színéből, időjárást magyarázni ezer apróságból. Odakötött minden élmény, rajtuk keresztül kezdtem csodálni-szeretni a széles nagyvilágot” – vallott Amerre a madár jár című művében. Emlékszobájában gazdátlanul nézi az üres széket az öreg Continental írógép.

Hozzászólások

Friss cikkek

Ázott karton
Nincs megállás
Súlyosan beteg gyerekek üzennek barátaiknak Mikulásra
A gól a labdától is függ?
Mindannyiunk életét érintő döntéseket befolyásolhat az idei népszámlálás
Ha jót adunk, jót kapunk
Cserépedények hazája
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
Két és fél évezred csodája: a szőnyeg
2022.12.02.
A hallgatag zseni titkai
Tücskök és hangyák
Aranyhomok Oázissal
Évforduló északon
Beszédes királyi gének
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.