• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Lisztjével hódít a maróni

Szerző: Valló László
Jó néhány gyümölcsünkről elmondhatjuk, hogy sokkal kevesebb terem belőlük, mint amennyire igényünk lenne. Ilyen a gesztenye, a belőle készített püré, legújabban pedig liszt. Ha nem importálnánk, az év nagy részében hiányozna az üzletekből.

Szelídgesztenye
Fotó:
Shutterstock

Pedig hazánk számos vidékén, ahol a talaj meszes és az éves csapadék 700 milliméternyi, eredményesen lenne termeszthető. A Sopron és Nagymaros környéki savanyú talajok igen alkalmasak a telepítésére, de Baranyában, Somogyban és Zalában is akadnak jó termőhelyei.

A gesztenyeligetek régóta részei a Kárpát-medence növényvilágának. Ha nem is nagyon gyarapították, a gesztenyéseket mindenkor megbecsülték.

A kisebb gyümölcsöket, ami a vaddisznók számára szolgált csemegéül, az ember az ólban nevelt sertése számára gyűjtötte, míg a nagy szeműt, a marónit a konyhában hasznosította.

Háborús pusztítások, járványok idején, amikor az éhhalál réme fenyegetett, tápláló eleségként sok szegény ember számára a túlélést jelentette. A virága kiváló méhlegelő, a gesztenyeméz különleges csemege ma is. A gesztenye nagy energiatartalmú gyümölcs, a sok szénhidrát mellett jelentős mennyiségben tartalmaz értékes fehérjéket, zsírokat, olajokat, ásványi sókat. Legtöbbet C-vitaminból találunk benne, a B-vitaminokból csak keveset. Napjainkban, amikor egyre növekszik a lisztérzékenyek száma, a gesztenyéből őrölt gluténmentes liszt sokak számára nagy adomány. Ugyanúgy alkalmas főzésre, sütésre, mint a gabonaliszt.
 

GESZTENYEKÍNÁLAT. A faiskolákban a faj három fajtája kapható.
Ezek különböző termőtájak szülöttei, a nemesítők az alapfajok legjobb változatait (klónjait) válogatták ki és szaporították tovább. A gesztenye idegen megporzásra szorul, a fajták általában jól termékenyítik egymást. A Nagymarosi fajta a nevében szereplő település környékéről származik, szeptember végén érik, nagy és kiváló beltartalmú gyümölcsöt terem. Az Iharosberényi a dél-dunántúli település szülötte, október elején érik, jó termőhelyen  bőven terem. A Kőszegszerdahelyi fajtát a kőszeg-hegyaljai termőtájban válogatták ki, általában megbízhatóan és bőven terem.