Pert nyertek a földtulajdonosok, akik az Albertirsa és Kecskemét között építendő 400 kV-os magasfeszültségű távvezeték módosított nyomvonala ellen tiltakoztak és tiltakoznak ma is. Lapunk 2018. 1. számában írtunk először az ügyről, amelynek még nincsen vége.

Háborút nem, de csatát nyert a ceglédi tanyavilág

A Cegléd környékén élők csak azt szeretnék elérni, hogy a 400 kV-os távvezeték ne az ország legsűrűbben lakott tanyavilágán keresztül haladjon, karnyújtásnyira otthonaiktól, hanem olyan alternatív nyomvonalon, ahol mindennek nincsen következménye az emberek egészségére és az élővilág nyugalmára. Érveiket a hatóságok nem vették figyelembe, és hiába fordultak az illetékes bírósághoz, a beruházás zöld utat kapott.

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR Zrt.) a környezetvédelmi engedély birtokában az építési engedélyt is megkapta, amit a helyiek megfellebbeztek, megint csak eredménytelenül, a kiadott határozatot a Fővárosi Kormányhivatal is a jogszabályoknak megfelelőnek tartotta. Ezt követően tizennégy elszánt, a nyomvonal miatt közvetlenül érintett földtulajdonos újabb keresetet adott be a „vezetékjog alapításáról hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata” tárgyban, és a peres eljárás a napokban jogerős ítélettel zárult.

távvezeték, nagyfeszültség, tanyavilág,

A távvezetéknek hol a helye?
Fotó: Ujvári Sándor

– A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási hatóságot új eljárásra utasította – ismerteti velünk a lényeget dr. Ócsai József ügyvéd, a felperesek képviselője. – Az egyelőre csak szóban ismert rövidített indoklás szerint a támadott közigazgatási határozat már alakilag sem felelt meg a jogszabályoknak. Ennek értelmében a bíróság el sem jutott a keresetben felhozott érdemi kifogások vizsgálatáig, a határozatot hatályon kívül helyezte. Az ugyanis nem tartalmazott indoklást, így az érintettek nem láthatták, hogy mely szempontok vezettek a határozat meghozatalára, illetve jóváhagyására. A bírósági ítélete jogerős.

*

Felhők gomolyognak az égen, a ceglédi határ élénkzöld. Rendezett tanyák tűnnek fel a horizonton, a csönd tapintható. Az ott lakók, akik az elmúlt hónapok alatt együtt jártak a bíróságra, ragaszkodnak a táj háborítatlanságához. Valóságos „mozgalmat” szerveztek, nevet is adtak maguknak: Erős Vidék Mozgalom.

– Megnyertünk egy csatát, de még nem tudunk önfeledten örülni – mondja vezetőjük, Bárány Sándor. – Úgy tűnik, egyelőre nem lesz építkezés. Két év alatt sok minden változott a térségben, például megtörténtek azok a fejlesztések Szolnok és Debrecen között, amelyek lehetővé tennék, hogy Szolnokról a 220 kV-os távvezetékre csatlakozva táplálják a Kecskemét-Törökfái alállomást. Az sokkal rövidebb és gazdaságosabb lenne. Egyébként ez a nyomvonal szerepel az Országos Területrendezési Tervben is, amelynek felülvizsgálata tavaly ősszel volt aktuális, de mivel nem érkeztek hozzá észrevételek, az országgyűlés decemberben elfogadta.

Ezzel kapcsolatosan megkérdeztük a MAVIR Zrt.-t. Kovács Gábor átviteli vezérigazgató-helyettes írásban válaszolt: „Ezt a lehetőséget is megvizsgáltuk, de egy már meglévő, kisebb kapacitású távvezetéknek az átalakítási költségei jóval magasabbak lennének, a szükséges bontási és építési munkálatok pedig sokkal nagyobb terhet rónának a környezetre és a közelben élőkre, mint egy másik nyomvonalon vezetett új távvezeték. Ennek egyik technológiai oka, hogy egy 400 kV-os távvezeték és egy 220 kV-os távvezeték oszloptávolsága és az oszlopok teherbírása sem ugyanaz, ezért a meglévő távvezetéket előbb le kellene bontani, mielőtt az újat felépítenénk. Ez indokolatlan többletköltséggel járna a hazai fogyasztókra nézve is, és átmenetileg az ellátás biztonságát is veszélyeztethetné.”

– Különböző fórumokon többször szóvá tettük, hogy volna más lehetőség, de süket fülekre találtunk – mondja Bihari Beáta, egy csemői tanya lakója. – Amint az is örök rejtély marad, miért éppen a mi hungarikum oltalom alatt álló tanyavilágunkat, ökológiai folyosónkat pécézték ki a vezeték nyomvonalához. Nem kezeltek bennünket partnerként, amiből azt is leszűrhettük, hogy a beruházókat, a tervezőket, a kivitelezőket nem érdekli a nemzetközi tudomány fejlődése sem. Az Európai Unióban egy ilyen projekt esetében 2008 óta alkalmazzák és betartják azokat a csaknem tízszer szigorúbb előírásokat, egészségügyi határértékeket, amelyek alapjogokat érintenek. Mi ez ügyben hiába szólaltunk fel és írtuk le beadványainkban, majd a bírósági keresetünkben, el sem jutottunk az érdemi tárgyalásig. Szándékunkban áll elmenni akár Strasbourgig.

Szívós Arnold és felesége, Illés Orsolya azért épített modern házat a tanyavilágban, hogy szabaduljon a városi zajtól, és mintagazdaságon alapuló vállalkozást indítson. Első riportunkban ők is szerepeltek, a fiatalasszony akkor még várandós volt. Most újra a tágas nappalijukban ülünk, körülöttünk tipeg a 16 hónapos kislányuk, a nagyobbik iskolában van.

– Veszélyeztetett terhesként állandó stresszben voltam a tervezett vezeték miatt, aminek nyomvonala a házunkhoz túl közel lenne – mondja Orsi, és az ablakon át mutat a zöld rétre. – Minden este sírva feküdtem le. Nem tudtam aludni, azon töprengtem, mi lesz majd a picivel. Végül császárral szültem. Fél év múlva kiderült, hogy ételallergiája van. Szerintem ezek a problémák összefüggésben lehetnek a várandóságom alatt átélt izgalmakkal. Nagy hassal is elmentem a fórumokra, és hangot adtam a félelmeimnek. Cinikus válaszokat kaptam, egyszer meg szabályosan kinevettek. A szegedi tárgyalásra vittük a kisbabánkat is, de csak a férjemet engedték be. Titkon bíztam abban, hogy jóra fordulnak a dolgok, és meghallják a kisemberek szavát. Bár megnyertük a pert, azért nem árt óvatosnak lenni, úgyhogy egyelőre még várunk a vállalkozásunk elindításával.

Bihari Beáék tengernyi munkát és időt áldoztak a háttéranyagok felkutatására és tanulmányozására. Az üggyel tíznél is többen foglalkoznak, van köztük mérnök, geológus, erdész, orvos, közgazdász, nyelveket beszélő kolléga. Az elmúlt két év összehozta őket, közösséggé kovácsolódtak. Azok is szomszédolnak, akik eddig nem ismerték egymást. Bárány Sándor szerint belekényszerültek az egyesületalapításba, ami nem is olyan rossz lépés a jövőt illetően. Ha egyszer „véget ér a rémálom”, nem szélednek szét, hanem a vidék érdekében folytatják a munkájukat. A környezetvédelemtől a biogazdálkodáson át a hagyományőrzésig sokféle módon képviselhetik a tanyasi emberek érdekeit, segíthetnek a tapasztalatlanabb fiataloknak, akik egyre nagyobb számban költöznek ki a városokból.

S hogy miként értékeli az ítéletet a MAVIR Zrt., és milyen lépéseket tesz? Erre a kérdésre Kovács Gábor átviteli vezérigazgató-helyettes ezt írta: „A tárgyaláson kihirdetett ítélettel a bíróság hatályon kívül helyezte az »Albertirsa– Kecskemét 400 kV-os távvezeték létesítése« vezetékjogi engedélyt, és a határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasította. Az írásba foglalt ítélet megismerését követően tudja a MAVIR Zrt. az érdemi álláspontját kialakítani. A folytonos félreértések okán fontosnak tartjuk tisztázni, hogy az ítélet nem egy egyszerű építési engedélyt, hanem egy távvezeték vezetékjogi engedélyét helyezte hatályon kívül. Ugyanakkor a távvezeték környezetvédelmi engedélye – amely az ott élő emberek, a természet és az élővilág szempontjából igazán fontos – érvényes. Ezt az engedélyt tavaly egy másik eljárásban bírósági ítélet is megerősítette, amely alátámasztotta a közismert tényt, hogy a nagyfeszültségű távvezetéknek a tudomány jelenlegi álláspontja szerint – a határértékek betartása esetén – ismert káros hatása nincsen.”

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.