Magyarországon 28 denevérfaj él, többségük kifejezetten veszélyeztetett.

Óvjuk a hazai denevéreket, számuk egyre fogy

Akár ezer, élete folyamán pedig több millió szúnyogot is megeszik egy-egy de­­nevér éjjelente. Egyik leghasznosabb állatunk, az emberek többsége mégsem szereti, ösztönösen irtózik tőle, ráadásul az életkörülményei is egyre mostohábbak.

Észak-Magyarországon az Aggteleki Nemzeti Park – uniós, illetve hazai pályázat segítségével – az elmúlt négy évben 172 millió forintot fordíthatott e veszélyeztetett állatfaj védelmére. A program megvalósítása során kiemelkedő jelentőségű denevérszállások fenntartása és fejlesztése történt meg, melyek rövid időn belül akár megszűnhettek volna.

Magyarországon 28 denevérfaj él, többségük kifejezetten veszélyeztetett. Az Aggteleki Nemzeti Park területén rendkívül jelentős állományok élnek, köztük a kritikus helyzetbe került denevérfajok (mint a hosszúszárnyú vagy a kereknyergű patkósdenevér) legfontosabb hazai népességei.

A denevérek biológiai adottságaik és ökológiai igényeik miatt nagyon érzékenyek szálláshelyeik jellemzőire. Természetes körülmények között a hazai fajok fele barlangokban él, azonban a föld alatti szálláshelyek zavarása és hasznosítása miatt többségük kiszorul onnan.

Az állományok nagy része – létszámában igencsak megfogyatkozva – ma már inkább épületekben (templomok, kastélyok padlásain), mesterséges föld alatti üregekben (bányatárók) talál menedéket.

Ezek az új helyek a barlangoknál kedvezőbb mikroklimatikus feltételeket jelentenek, a művi környezetben azonban az állatok sajátos és fokozott veszélyeknek vannak kitéve (pl. gázfelhalmozódás, direkt lezárás, túlmelegedés, állandó zavarás stb.). Alkalmas szálláshelyek egyre kisebb számban léteznek, így a denevéreknek egyre kevesebb a lehetőségük a túlélésre.

Másfél évtizede éppen a hazai kutatások hívták fel először a világ figyelmét például arra, hogy milyen káros a denevérszállásként is szolgáló épületek – jellemzően a templomok – kivilágítása a denevérközösségekre. Az aggteleki park működési területén egyre nagyobb arányú az épületek díszkivilágítása, ami a denevéreken kívül más fajcsoportokra, köztük az éjjeli rovarokra is roppant károsan hat.

A négyéves program során hat helyszínen is fontos beavatkozás történt a veszélyeztetett helyzetbe került denevérállományok megőrzéséért. Így Szendrő mellett a Csehi-hegy mészkőbányája, Sárospatakon a Zsolnay-bánya, Edelénynél a Mogyorós-tetői pincerendszer, Mádon a Bomboly-bánya alsó szinti tárója, Bódvarákón az Esztramos táró, Szinpetriben pedig a református templom denevérszállásait tették biztonságosabbá.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.