• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Óvjuk, amíg van!

Szerző: Hardi Judit
AZ EMBERISÉG EGYRE KUTATJA, de mindmáig még nem bizonyított az ellenkezője: a Naprendszerben csak a mi bolygónkon találni az élet alapját, a vizet. A víznapon, a Magyar Tudományos Akadémia e fontos elemnek szentelt eseményén jóval többet is megtudhattunk róla.

Mi a különbség a termál- és a gyógyvíz között? Mennyi ideig „utazik” a talajban a víz, mire ásványvízként az asztalunkra kerül? Mennyi víz található a Föld belsejében? E kérdésekre válaszolva ismét az utcára vitte a tudományt az Akadémia. Június első napján minden a vízről szólt a tudós intézmény épületében és közvetlen környezetében: kicsik és nagyok ismerkedhettek a vizek élővilágával, találkozhattak Vízipókkal, izgalmas kísérletekben vehettek részt, s megtanulhatták, hogyan tehetnek még többet a környezetükért, vizeink megóvásáért.

HASZNOT HAJT. A termál- és gyógyvizeket – a kettő nem összekeverendő: nem minden termálvíz gyógyvíz, gyógyvíznek csak azok az ásványi anyagokban gazdag vizek számítanak, melyek gyógyhatását orvosi vizsgálatokkal igazolták – alaposan kihasználja az ország, ám nem csak a turizmus profitálhat belőle. Kiválóan alkamas melegvíz-ellátásra, fűtésre, de használhatja az ipar is – például a győri Audi-gyár él is ezzel a lehetőséggel. Geotermikus energiát használnak fűtésre a miskolci avasi lakótelepen, illetve több épületben Orosházán, Hódmezővásárhelyen, Szentlőrincen. A forró (minimum 100 Celsius-fokos) víz elektromos áramtermelésre is jó, hazánkban egyelőre csak Turán tudják kihasználni ezt az adottságot. A termálvíz persze mindemellett kitűnő jégtelenítő, illetve haltenyésztési eszköz is. Izland a geotermikus energia kihasználásában élen jár – mondta Kerékgyártó Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársa –, az ország energiaellátását 85 százalékban megújuló energiából oldják meg. Emellett a forró víz tökéletesen alkalmazható üvegházak fűtésére: így lehet, hogy a zord környezeti körülmények ellenére is termelnek paradicsomot, paprikát, sőt déligyümölcsöket is.

ÁTFOLYNAK RAJTUNK. Magyarország alvízi ország, vagyis a hazánk területén található folyóvizek jelentős többsége – kilenctizede – külföldről érkezik. Nincs az országban lefolyástalan terület, felszíni vizeink az ország déli része felé gravitálnak. Ekképpen jóval inkább ki vagyunk téve a szennyezéseknek – gondoljunk csak a 2000-ben történt ciánfertőzésre. Viszont a környezeti szennyezések kevéssé érintik a felszín alatti vizeket – bár szennyezések természetesen ott is történhetnek. A hazai vízellátás több mint 95 százaléka a felszín alatti vízkészletre épül. A felszíni vizeket a folyók mentén hasznosíthatjuk. Hegyvidékes területen elsősorban a források vizét használják, míg síkvidéken inkább a kutakból nyerik a vizet. Magyarország az ásványvizeket tekintve is szerencsés: jelenleg körülbelül 120 kútból és forrásból nyerhetünk ásványvizet – ezek közül csaknem félszázat palackoznak.

SZENNYEZETT VIZEINK. Manapság a műanyagszennyezés visszaszorításán dolgozik az egész világ, s nem véletlenül: e több száz év alatt lebomló anyagok rendkívül károsak a környezetre. Ugyanígy a mikroműanyagok – a természetbe kerülő 5 mm-nél kisebb műanyagdarabok – is. Ezek természetes vizeinkbe a szintetikus anyagból készült ruháinkból vagy a kozmetikai szerekből, illetve a műanyaghulladékok fizikai, kémiai aprózódásával juthatnak. Bordós Gábor, a környezetvédelmi vizsgálatokkal is foglalkozó laboratórium, a Wessling Hungary Kft. munkatársa előadásában emlékeztetett: a hazánkat átszelő folyókban is találtak mikroműanyagot. A felszíni vizek szennyezettsége nem csak azok élővilágára, de ránk is különösen veszélyes, ha halat eszünk vagy vizet iszunk.

A tengerekbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyaghulladék már régóta foglalkoztatja a kutatókat, környezetvédőket, hiszen rengeteg állat pusztulását okozzák – gondoljunk csak a napokban partra vetődött, bizonyítottan a több mint 80 lenyelt műanyag zacskótól elpusztult rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinre –, ám az édesvízi folyók vizsgálata csak az utóbbi években kezdődött meg. Ezekből kiderült, hogy a többi nagy európai folyóhoz hasonlóan a Tiszában, a Dunában, a Rábában és az Ipolyban is jelentős menynyiségű mikroműanyag úszik.

CSAK KEVÉS IHATÓ. Vizeink megóvásának az emberiség egyik fő feladatának kell(ene) lennie. Hiszen a kék bolygón vizeink nagy része nem alkalmas ivásra. Az akadémiai eseményen részt vett több száz diák – kicsik és nagyok egyaránt –, minden bizonnyal tudatos felnőttként vigyáznak majd egyik legfontosabb természeti kincsünkre.

Címkék: Természet