Megérdemli a féltő gondoskodást Nagyberek és környéke.

Tisztítani, rendezni kell a zöld területeket a Balaton-felvidéken is

A Nagyberek együtt ringott a magyar tengerrel. Aztán lápos, mocsaras azíluma lett az itt fészkelő ritka madaraknak. A huszadik század elején azonban már arról cikkeztek a lapok, hogy tovább apadt az életet adó víz. Majd a Nagyberek egén is felizzott a vörös csillag.

Az új gazda megoldást ígért. Ezt öntötte szavakba A Balaton világa című kötet, amely 1953-ban jelent meg. Írója, Madarász Andor a vidék termővé tételét ünnepelte, a korszak szocialista ötéves tervének jövendő diadalát. Művében érdesen kárhoztatta a „kapitalista” rendszert, mert nem birkózott meg a terület kiszárításának nagy feladatával. Hogy a kommunista diktatúra mire jutott e hajdan gazdag élőhellyel, az 2020-ban került napvilágra. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság új látogatóközpontjának munkálatai felszínre hozták a bolsevik természetkárosítás oszladozó emléktárgyait.

A kádári rezsim ugyanis szőnyeg alá söpörte a zöldügyet. Ennek a terhes örökségnek a felszámolását végzi el a Tisztítsuk meg az Országot! projekt. Így történt ez most Ordacsehiben is. A régió nemcsak új ökoturisztikai létesítménnyel gazdagodik, de megszabadul a rég kihajított NDK-s flakonoktól, tejeszacskóktól, konzervdoboz-maradványoktól. Lerakóba kerül a sok szemeteszsák: meg sem kottyant nekik a múló idő.

A szeméthalom befedi a megkopott szépséget. Pedig egykor változatosan ékes növény- és állatvilág jellemezte a környéket: maradványai manapság a csatornákban, illetve a láp helyreállított, központi részén lelnek otthonra. Legértékesebb területe az országos védettségű Fehér-vízi láp, a Fonyód körüli lápok és az Ordacsehi berek. Itt egykor igazi mocsárvilág volt, átjárhatatlan nádasokkal és kisebb szigetekkel tarkítva. E kiemelkedő szárazulatok a korabeli lakosság menedékei voltak a tatárbetörés, majd az iszlám félhold pusztítása idején. Amikor itt lengett lófarkas zászló az Oszmán Birodalom határvidékén.

Régen volt. A nemzeti kormány országtisztító programja jóvoltából a nemzeti park – működési területén – 1410 köbméter törvénytelenül elhelyezett hulladékot mért fel. Ebből 713-at Ordacsehi határában. Odaviszik, ahová való. Jó lesz így, hisz gyérült ugyan, de nem halott a táj. Számtalan réce- és gémféle tollászkodik errefelé, s számos fokozottan védett ragadozó madár tűnik fel rendre.

Bő a lápi vizek halállománya is, a lápi póc és a réti csík nagy egyedszámban fordul elő. A vizek közelében gyakoriak a védett kétéltű- és hüllőfajok, ezek közül különösen nagy egyedszámban fordul elő a mocsári teknős, mely a berek szárazabb élőhelyein találja meg a tojásrakáshoz szükséges feltételeket.

Megérdemli a féltő gondoskodást e tájék. A Nyugat harmadik nemzedékének tagja, Takáts Gyula szeretett vidéke ez. „Berek fölött gomolygó vak homok” – így látta, így láttatta Szülőföldem című versében. A neves költő tudományos ismereteinket is gyarapította A somogyi nagyberek című 1934-es művében.

Lapozzuk fel a tiszteletre méltó elődök szellemi örökségét. Tapasztalataikat és bölcsességüket tovább kell vinnünk a tarsolyunkban.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.