A közösen ápolt örökségben nemzeti erő rejlik. Éltető forrásvize a népnek, mely birtokolja a tájat. A példaadó múlt követőket csábít, maradandó magyar munkára hív.

Visszapillantás, hagyományteremtés

A környezetügyért felelős Agrárminisztérium ezért hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Természetvédelmi Őrök Országos Találkozóját. Első alkalommal a szakma hazai bölcsőjét választotta helyszínül. A házigazdára rótt teendőket a Puskás Zoltán vezette Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság végezte.

E jubiláló tradíció jegyében avatták fel a Somogy megyei Vörsön Gulyás József felújított síremlékét. A kis-balatoni kócsagőr alakját Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrász öntötte művészi formába.

Ez alkalommal Balczó Bertalan beszédében felelevenítette a száz évvel ezelőtti holland–magyar madárvédelmi együttműködést. A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár szavai szerint hajdani adománygyűjtésük fedezte az első itthoni természetőr szolgálatba állását. A nemes fehér égi vándort megmentették a kipusztulástól.

A XXI. században már gyakorta látni röptüket a berekben. És az ország többi részén sem számít ritkaságnak a magyar jelképpé vált, kecsesen arisztokratikus szárnyas.

Egy esztendeje méltóképpen emlékezhetünk a szakma kezdeteire. Tavaly, 2020. szeptember 22-én mintegy ezer négyzetméter nagyságú bemutatóhelyet nyitott a nemzeti park a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek népszerűsítése érdekében. Interaktív kiállítás, mozi, tetőre hágó tanösvény, játszótér, étterem és ajándéküzlet köszönti a látogatókat.

Így aztán 2021. szeptember 14-én ott, Fenékpusztán, a Kis-Balaton Látogatóközpontban folytatódott a zöld egyenruhások programja. Az országos hálózat tagjai előtt megelevenedett a zöld történelem. Fekete István tanyája a Diás-szigeten megszépült köntösben, a közelmúltban újragondolt tárlattal fogadta őket. A Matula-kunyhóban pedig az íróklasszikus regényes világa állta a fürkésző tekinteteket. Az alkotói képzelet nagy öregje nyoszolyán könyökölt.

Az ösztönző visszapillantás mellett időszerű ügyek is napirendre kerültek. Az összejövetel a jelen és jövő feladatainak fórumává válik ezentúl. Seregszemlévé, mely nemcsak múltból merítkező hitet ad: segít az eligazodásban, irányt szab és mércét állít. Előretekint, s megveti a gyakorlati természetvédelem fejlődésének elméleti alapjait.

A tárca ezért hívta életre ezt az eseményt. A szárnyai alá vett nemzeti parkok, az ott dolgozó természetvédelmi őrök tanácskozása az eredményes önépítésre összpontosít ezentúl is. A mind zöldebb Magyarország megteremtése érdekében.

Százezrek játszótere… című versében írt e vidékről Borsi Darázs József (1898–1968). A vörsi születésű népi költő poézise a Szabad Föld 1957. augusztus 4-i számában szólt a vidékről, hol „Somogynak gazdag földje zöldell”. Ott, a Zala és a magyar mocsár határában alussza tovább örök álmát a kócsagőr, akinek nyomdokain manapság modern rangerek járnak.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.