Elfogadta Brüsszel az őrült háborús tervet, most minden megváltozik
origo.hu
Nemzetközi konferenciát tartottak az idegen honos inváziós fajokat érintő határellenőrzésekkel kapcsolatban az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó Belgium szervezésében. Az összejövetelen a magyar agártárca is képviseltette magát 2024 tavaszán. Az idegen honos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló európai uniós rendelet 2015. év január 2-án lépett hatályba. Célja, hogy a tagállamok hatékonyabban tudjanak fellépni az inváziósan terjedő, nem őshonos állat- és növényfajok ellen.
E találkozó fontos mérföldkőnek számít a szakemberek szerint, hiszen a határellenőrzésekkel kapcsolatban nem volt még ehhez hasonló esemény. Így az információcsere és a kapcsolatépítés nagymértékben növelheti a védekezés hatékonyságát. Egy olyan globális világban, amikor földrészünket nemcsak idegen állat- és növényfajok fenyegetik. Növekszik a bábeli zűrzavar is.
Már a XIX. században tudatosította Kriesch János (1834–1888) biológus-zoológus, hogy az ember a természet része: szabályai alól nem vonhatja ki magát. Elsősorban biológiai lény, ezen semmi fajta ideológia nem változtathat. Pedig azóta nagyon erőre kaptak azok az eszmék, melyek tagadják ezt. A harmadik évezredben csúcsra járatják képzeteiket. Ez jutott eszembe Várkonyi Zsolt Moszkvatér.hu-n megjelent, Genocídium és biocídium című írása kapcsán. Szerinte: „Amennyiben az elővilág sokszínűsége és változatossága, vagyis a biodiverzitás önmagában és önmagáért való érték, tehát pozitív, jó és kívánatos jelenség, úgy hasonlóképpen kell megítélnünk az emberi sokszínűség, vagyis a humándiverzitás alapvetését.” Ennek élő példájaként a szentinel törzs esetét mutatja be. Az indiai kormány ugyanis 1956-ban törzsi rezervátumnak nyilvánította az általuk lakott szigeteket, amelyeket tilos megközelíteni. A bennszülöttek megőrizhetik ősi időkre emlékeztető kultúrájukat, azonosságukat, egyedülálló genetikájukat, valamint civilizációs örökségüket.
Mondhatjuk, hogy ez jól illeszkedik a természetvédelem logikájába. Azért, mert a táj része maga az ember is. A környezet és a benne élők kölcsönösen formálták egymást testi-lelki értelemben egyaránt. A föld, a tér, a terület arculatát minden benne lakó együttesen alakítja. Egyediségük titka a natúra nagy rendszerének egyik lényegi eleme.
Ekképpen a különbözőség: érték. Hiába népszerűsíti a nyugati média, reklámipar, filmgyártás és könyvtermelés az ellenkezőjét. Betör a nappaliba az egyneműsítés propagandája, a gendermozgalom tudománytalansága és a népzagyvalék Bábel. De – ahogy Orbán Viktor kormányfő fogalmazott nemrég egy brüsszeli dispután – „Magyarország nem akar kevert társadalmat, meg akarja védeni a határait”.
Látszólag messze jutottunk az európai uniós tanácskozástól, mely az idegen honos inváziós fajokat érintő határellenőrzésekkel foglalkozott. Valójában a természet védelmének magasabb vonatkoztatási pontjára hágtunk. Innen széttekintve látható: megóvandó európai „szentinelekért” nem szerveznének megbeszélést e tárgyban.
origo.hu
mindmegette.hu
travelo.hu
mandiner.hu
bama.hu
origo.hu
mindmegette.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu