Miféle vadkan lehetett az: német, pogány vagy Habsburg? Vagy valóban egy fenevad végzett Imre herceggel és Zrínyi Miklóssal? És hol halt meg II. Lajos? Hihetünk a szemtanúknak? Három rejtelmes tragédia ismert körülményeit tárjuk fel.
A divatszakmát hagyta ott a gazdálkodás adta nyugalomért Csendes Ildikó, akinek földjén a világ minden tájáról származó piros, zöld, sárga, rózsaszín, narancssárga, lila, fekete tomátógyümölcsök teremnek. Hamarosan Brüsszelben is bemutatkozik – mert ki más lenne ő – a paradicsom-királynő.
Ha igényes kertet szeretnénk, amire jó érzés ránézni, akkor azt is alaposan át kell gondolni, hogy milyen díszítőelemeket használunk. A kertépítés során ugyanis nemcsak az általunk választott növények helyének kijelölésére és ültetésére kerül sor.
A hitelfelvétel mindig nagy odafigyelést igényel, mert komoly, a jövőnket és jövedelmünket érintő kérdésről van szó. És mint mindent az életben, ezt is lehet jól és nagyon rosszul csinálni. Nem csak a hitelfelvétel teljes folyamatát kell megértenünk, és sok időt rászánva kiválasztanunk a nekünk leginkább megfelelő terméket, hanem az aktuális változásokra is oda kell figyelnünk, ha az előbbi csoportot szeretnénk erősíteni.
Bérházi lakást vagy kertes házat többnyire könnyű eladni, különösen, amikor szárnyal az ingatlanpiac – ez esetben közvetítő nélkül is elboldogulhatunk. A helyzet azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű, ha földet szeretnénk eladni. Ehhez kevés a lelkesedés, és az sem elegendő, hogy tájékozódunk a különböző hirdetési portálokon.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatóját sikeres pályájáról, közeljövőben megjelenő Omega-könyvéről, a Kádár-korszak fesztiváljairól és terveiről is kérdeztük.
Izgalmas írások 40 oldalon, műsorújsággal, családi magazinnal, az idei huszonkilencedik lapszámunkban!
Immár méltó helyén látogatható Budapesten az Ötvenhatosok terén a 250 ezer darabos gyűjteménnyel büszkélkedő Néprajzi Múzeum, amely 33 ezer négyzetméteres belső terével eleve rendhagyónak tekinthető. És akkor még nem beszéltünk a többi „leg”-ről, így a hétezer négyzetméteres nagyságú tetőkertről vagy a kiállítások kincseiről. A nemrég elkészült épületben jártunk.
Rendkívüli idők szokatlan döntéseket eredményeznek – így eshetett, hogy a Kárpátaljai népzene-, néptánc- és kézművestábort a szervezők idén tokkal-vonóval átköltöztették Sátoraljaújhelyre. A pörgő szoknyák és a vidám muzsika forgatagában elvegyülve többek közt arra kerestük a választ, lehet-e igazán gyereknek lenni háború idején.
Kudarcként értékelhetjük, ha egy király épségben hazahozza seregét egy több ezer kilométeres hadjáratról? Háború helyett ereklyék gyűjtésével foglalkozott II. András a Szentföldön? Hogyan vette ki részét a feladatból a többi európai uralkodó? Megannyi kérdést vet fel az egyetlen magyar keresztes hadjárat.
Sikerült a Lőrincz testvérek nagy álma: éppen egy évvel ezelőtt a tokiói olimpiáról mindketten éremmel jöttek haza. Az idősebbik fiú a kötöttfogásúak 77 kilogrammos súlycsoportjában a legfényesebb medált érdemelte ki, emellett a magyar birkózásban minden idők legeredményesebb versenyzőjeként jegyzik. Nemrég a 20. Múzeumok Éjszakájának szóvivőjeként tűnt fel a versenyzéstől visszavonuló, de a sportág érdekében tovább tevékenykedő Lőrincz Tamás.
Vidám, játékos, időtlen és szórakoztató, tragikusan életszerű – idén Olaszországból, Chiléből, Ukrajnából és Magyarországról érkeztek az alkotók az Ari Kupsus Galéria nemzetközi művésztáborába. Az iszkaszentgyörgyi Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély nyári fényárban úszó, tágas tereit művészek foglalták el, akik rendkívül változatos élményekkel, érzésekkel gazdagodtak.
Milyen a jó dinnye? Magyar – a válasz egyszerű és logikus, még akkor is, ha valaki nem várja ki a hazai termés megjelenését, és a piacon, boltokban már májusban-júniusban vesz importból valót és rálel finomra.
A bűvészeket sokáig a vásárok és búcsúk fellépőiként tartották számon, ám amikor a XIX. század közepén Jean Eugène Robert-Houdin bűvészszínházat nyitott Párizsban, a varázslás színpadi műfajjá lépett elő. A bűvészet ma sem veszített népszerűségéből, sőt, miként a győri Balogh Anna története is bizonyítja, a stand up comedyvel összekötve egészen különleges produkció születhet belőle.
Nos, nézzünk hát vissza; ha nem is 40, de több mint 400 évre, ha mindent tudni akarunk a „hírös város” híres topánkájáról.
„Mi a Balaton? Víz, csupa víz, széles, csillogó, lebegő víz, hatalmas víz, mindenütt víz, egészen a világ végéig, s egészen a mélység fenekéig. A szagát is érezték: hűvös, lágy szagát. A tikkadt nyár megfürdette szemüket a Balatonban.” Kodolányi János (1899–1969) írói világa ez. Benne: a magyar tenger hullámverése.
Krúdy Gyula (1878–1933) írta pályatársának, Milotay Istvánnak (1883–1963) ajánlott cikkében: „A Tiszától a Hortobágyig ma is egyik legregényesebb, legérdekesebb, legtörténelmibb része Magyarországnak.”
75 éves a Szabad Föld
Gajdics Ottó főszerkesztő levelével indítjuk születésnapi, rendhagyó mellékletünket.
Históriánk egybeforrt a magyar vidék történetével. Egészen a kilencvenes évek végéig mély szakmai ismereteket közöltünk, sokan innen szerezték be a tanácsokat. Aztán a világ változott: a vidék életében az agrárium egyre kisebb szerepet játszott, a tudás megszerzése átterelődött más forrásokra, így lapunk is váltott. Egyre inkább a kiskerti tanácsadás lett fontossá, semmint a mélyreható mezőgazdasági ismeretek továbbítása.
A száriak egyszer nagyon győztek, s ez a győzelem adta erő máig megmutatkozik a faluban.
Manapság főként a családon belül előforduló konfliktusokról írnak nekem. Sokszor nem is tanácsért, csupán véleményért.
Csepergő esőben másztuk meg a 183 méter magas csúcsot, s bár a fáktól nem láttunk szinte semmit, mégis nagyszerű érzés volt az Alföld legmagasabb pontján állni.
TRIANON 100
A pályaudvarok vagonjaiban összezsúfolódott magyar menekültekre kemény tél köszöntött 1920 decemberében, az otthonukat elvesztő családok ezen a karácsonyon csak az itt élők együttérzésében bízhattak.
Nyíregyháza főterén régi iratokat lapozgatunk Bocskay Istvánnal. Született nyíregyházi, s eddigi hetvenöt évét is itt élte le. Mi azonban most máramarosszigeti, aknaszlatinai, temesvári okmányokat,
leveleket tanulmányozunk.
Többek között erről is beszélgettünk Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetőjével.
Bár lapzártánkkor a Nemzeti Múzeum még mindig zárva tartja kapuit, a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival. A Trianon 100 téma iránt érdeklődőket kiállítás, fotógaléria és kvízek, játékos feladatok is várják a múzeum honlapján.
Sirámok helyett mégis inkább felemelő gondolatokat tolmácsolunk, határon innenről és túlról.
Szomorú levelezést talált Tigyi Istvánné az idei tavaszon. Rokonának felmenője küldte a több mint ötven tábori levelezőlapot az I. világháború Császári és Királyi 68. Gyalogezred katonájaként.
Ugyan egyszer-kétszer már alámerültem a hazai aviatika őstörténetében, de bevallom: magyar óceánrepülőkről még nem hallottam. Itt volt hát az ideje, hogy utánanézzek. Tartsanak velem, érdemes lesz!
Riportok
Balatonendrédre legalább öt látnivaló miatt is érdemes elugrani. Mi, természetesen, egy hatodikért keltünk útra… Egy ember vályogvető tanfolyamot hirdetett.
SZABADFÖLD A FACEBOOK-ON
A magyar válogatott Angliában elért diadala óta ismét egyre többen emlegetik az Aranycsapatot és az évszázad mérkőzését, a londoni 6-3-at. A legendás mérkőzés egyik, sokáig méltatlanul elfelejtett tagjáról, Zakariás Józsefről beszélgettünk az egykori kiváló sportoló lányával, a „Kis Zakival”.
A századik magyar galoppderbi nem volt akármilyen esemény, igazi paripák vágtattak az elismerésért. Dráma és öröm a fogadóknál, a kalapverseny díjaiért pedig egy mesterien válogatott hölgykoszorú versenyzett.
Személyes megközelítés, érzékeny hang, lélekemelő történetek jellemzik néprajzi és szocioantropológiai tevékenységét, amiért idén Széchenyi-díjat kapott. A 83 esztendős Szenti Tiborral hódmezővásárhelyi otthonában beszélgettünk.
