Mindennek megvannak az előnyei és hátrányai, nem meglepő módon ez alól a bádogozás sem kivétel. Van, aki ragaszkodik ehhez az eljáráshoz, megint más azt sem tudja, hova kapkodja a fejét a fémlemezek, kerámiacserepek és betonvariációk között. Mert az kétségtelen tény, hogy a tetőfedésben manapság lehetőségek bőven akadnak. A kérdés már csak az, hogy milyen tényezők alapján érdemes meghozni a döntést?
A Magyar Zene Háza története 2013-ban kezdődött egy döntéssel, hogy 9 évvel később egy minden korosztály által látogatható, különleges művészeti központot lehessen bemutatni a nagyközönségnek. Néhány hónapja immár személyesen is bejárhatjuk és élvezhetjük a több szakmai díjjal jutalmazott épületet és a programokat a budapesti Városligetben.
A tetőtér van, akinek a padlást, megint másnak a lakteret jelenti. Aki beépíttette a rendelkezésre álló területet, annak egy szinttel bővülhetett az otthona, sokan azonban a padlást érintetlenül hagyták, és leginkább tárolóként használják. Függetlenül attól, hogy melyik lehetőségről beszélünk, ami egyformán lényeges, az az optimális árnyékolás biztosítása. Na, de milyen is ez a gyakorlatban?
Hogyan kapcsolódik össze Pécs, az erdélyi, Krassó-Szörény megyei Oravicabánya és az áfonya? Ez is kiderül Petrőczi Éva legújabb könyvéből, amint a fülszöveg írja, a „korhatár nélküli meseregényből”. A szerző már nem első alkalommal örvendezteti meg legfiatalabb olvasóit, és a családregények sorába beilleszthető irodalmi alkotásból felnőttként is sokat tanulhatunk.
Most, hogy háború van a szomszédunkban, még inkább felértékelődik a biztonságos és boldog élet iránti vágy. A boldogság mindenkinek mást jelent, olyan alapvető emberi érzelem, amelynél nem az a legfontosabb, hogy pontosan mit takar, hanem hogy miként érhetjük el.
Nagyon mélyről indult, és nagyon magasra jutott. Gyerekfejjel már játszott, és kilencvenen túl is színpadon áll. Róla elmondható, hogy az egész életét a színháznak szentelte, jogosan lett a Halhatatlanok Társulatának tagja. Szerencsésnek tartja magát, hogy zenés és prózai szerepekben egyaránt foglalkoztatták, neve pedig összeforrt a musical hazai meghonosításával. Energikusságát, elszántságát sokan megirigyelhetik. Galambos Erzsivel beszélgettünk.
Dosztojevszkij szerint az ember csak nyűgeit szereti számon tartani, az örömeit nem. Meglehet. Ha így is van, e szabályt kivételként erősíti a Nemzeti parkok nagykönyve 10. Pazar külcsínre, gazdag belbecsre lel benne az olvasó.
13 plusz egyes kérdéssorozatunk vendége most Bódy Magdi énekesnő-zeneszerző.
Az Agrárminisztérium közreműködésével valósul meg a HírTV legújabb, a magyar agráriummal foglalkozó magazinműsora. A Zsuzsi asztala címmel debütáló programban György-Horváth Zsuzsa műsorvezető mutatja be a nézőknek a vidéki élet szépségeit, az agrárszakma rejtelmeit, illetve azt az utat, amelyen keresztül egy-egy termék élelmiszerként az asztalra kerül.
Március 23-a a lengyel–magyar barátság napja, Báthory István pedig a két nemzet közös uralkodóinak legnépszerűbb alakja. Sőt, talán Lengyelországban nagyobb kultusza is van, mint magyar földön. Báthory nem kisebb terven dolgozott a pápákkal, mint azon, hogy egész Európából kiűzze a törököt. Ha vizsgálat alá vesszük a kor erőviszonyait, akkor megállapíthatjuk, hogy ez nem is volt reménytelen vállalkozás.
Miért választja az idősek életét témának egy fiatal rendező? Milyen látásmódot igényel egy film elkészítése? Melyek Szabó Magda filmes szemmel is izgalmas írói módszerei? Ezekről beszélgettünk a tavaly Magyar Mozgókép Díjjal elismert rendezővel, Dombrovszky Lindával.
A címbeli kérdésre a válasz nem egyértelmű. Ugyanis nem mindig csak az, amit szántszándékkal elvetünk. Még akkor sem, ha a virágföldet a boltban vettük. Ugyanis e keverékekben is jócskán akad mag. A legtöbb esetben gyom.
Az álláskeresés egyik sarkalatos pontja a pályázók bérigénye.
Már látható a mozikban a Katonadolog című film, amelyben Channing Tatum társa Lulu, egy malinois, vagyis belga juhászkutya. Ennek apropóján jelent meg az interneten a kicsit vicces felhívás: kérlek, ne akarj most malinois-t venni.
Az Ukrajnából hazánkba menekülők egészségügyi ellátásra is számíthatnak. A határmenti gyűjtőpontokon biztosítják a szükséges szűrővizsgálatokat, a koronavírus-tesztelést, szükség esetén megszervezik a rászorulók kórházi ellátását.
A könyvhajtogatás művészete nem csak a közösségi világhálót és az irodalomkedvelők társaságát hódította meg, de az alkotni vágyók fantáziáját is megmozgatta. A különleges könyvszobrok sokféleképp felhasználhatók, akár dísztárgyként is jól mutatnak, de a hihetetlen türelmet és odafigyelést igénylő művészet az ügyes kezűek időtöltésének sem utolsó elfoglaltság.
A sertéságazat válságos piaci helyzetével kapcsolatban az Európai Bizottság – az EU „kormánya” – hamarosan rövid távú megoldási javaslatokat tesz. Hasonló módon az elszabadult energiaárak, illetve a növényvédő szerek drágulása ellen is hatékony lépéseket tervez.
75 éves a Szabad Föld
Gajdics Ottó főszerkesztő levelével indítjuk születésnapi, rendhagyó mellékletünket.
Históriánk egybeforrt a magyar vidék történetével. Egészen a kilencvenes évek végéig mély szakmai ismereteket közöltünk, sokan innen szerezték be a tanácsokat. Aztán a világ változott: a vidék életében az agrárium egyre kisebb szerepet játszott, a tudás megszerzése átterelődött más forrásokra, így lapunk is váltott. Egyre inkább a kiskerti tanácsadás lett fontossá, semmint a mélyreható mezőgazdasági ismeretek továbbítása.
A száriak egyszer nagyon győztek, s ez a győzelem adta erő máig megmutatkozik a faluban.
Manapság főként a családon belül előforduló konfliktusokról írnak nekem. Sokszor nem is tanácsért, csupán véleményért.
Csepergő esőben másztuk meg a 183 méter magas csúcsot, s bár a fáktól nem láttunk szinte semmit, mégis nagyszerű érzés volt az Alföld legmagasabb pontján állni.
TRIANON 100
A pályaudvarok vagonjaiban összezsúfolódott magyar menekültekre kemény tél köszöntött 1920 decemberében, az otthonukat elvesztő családok ezen a karácsonyon csak az itt élők együttérzésében bízhattak.
Nyíregyháza főterén régi iratokat lapozgatunk Bocskay Istvánnal. Született nyíregyházi, s eddigi hetvenöt évét is itt élte le. Mi azonban most máramarosszigeti, aknaszlatinai, temesvári okmányokat,
leveleket tanulmányozunk.
Többek között erről is beszélgettünk Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetőjével.
Bár lapzártánkkor a Nemzeti Múzeum még mindig zárva tartja kapuit, a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival. A Trianon 100 téma iránt érdeklődőket kiállítás, fotógaléria és kvízek, játékos feladatok is várják a múzeum honlapján.
Sirámok helyett mégis inkább felemelő gondolatokat tolmácsolunk, határon innenről és túlról.
Szomorú levelezést talált Tigyi Istvánné az idei tavaszon. Rokonának felmenője küldte a több mint ötven tábori levelezőlapot az I. világháború Császári és Királyi 68. Gyalogezred katonájaként.
Ugyan egyszer-kétszer már alámerültem a hazai aviatika őstörténetében, de bevallom: magyar óceánrepülőkről még nem hallottam. Itt volt hát az ideje, hogy utánanézzek. Tartsanak velem, érdemes lesz!
Riportok
Miért lesz egy tejátvevő épületből polgárőriroda? Hogyan kell jó állapotú járőrkocsit vásárolni? Miként válhat az ember mások által megbecsült személlyé? Ez is kiderült Dadon, ahol négy polgárőrt is megismerhettünk: a nyugdíjas rendőrnyomozót, a pedagógust, a telekommunikációs szakembert, valamint a gazdálkodó iparos vállalkozót, aki fiatal korában még motorral menekült a rendőrök elől.
SZABADFÖLD A FACEBOOK-ON
Hogy egy meglehetősen elhasznált népmesei szólással kezdjem: egyszer volt Budán kutyavásár. Ezért aztán most nem is kutyavásárról, hanem rendőrkutyavásárról lesz szó, ami ráadásul nem Budán, hanem Dunakeszin esett, még ráadásabbul csupáncsak évente többször is...
Gyönyörű márciusi reggel, enyhe és engedékeny, amolyan vasárnapi misére vagy kerti veteményezésre való idő, semmint kapkodásra. A langyos sugarakban fürdőző kisváros kihalt utcáit nagy hétvégi csend uralja, mindösszesen hat atyámfia mozgolódik egy veres színű ukrán rendszámú furgon körül. Miután hamar kiderül, nem értjük egymás nyelvét, hiányos orosztudásom benőtt kútfejéből kérdésként a „rabotaty”, azaz dolgozni igét teszem fel kérdésként, amire igennel bólintanak.
A korábbi háromszorosát, 9 ezermilliárd forintot lehet a magyar élelmiszer-gazdaságra költeni, és ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök azon a fórumon, ahol a Magosz és az agrárkamara áttekintette az elmúlt évek agrártörténéseit.
A gépesített termelés világában szinte nullára csökkent egy időben az otthon gazdálkodók száma. Természetesen itt nem azokra a gazdákra kell gondolni, akiknek ez a megélhetést jelenti saját farmjukon – bár tény,hogy az ő számuk is megcsappant az utóbbi pár évtizedben. Azokról van szó, akik munka mellett még veszik a fáradtságot például veteményezni vagy épp tojótyúkot tartani. Úgy tűnik azonban, hogy ez megint reneszánszát éli. A kérdés csak az, hogy valóban megéri-e? Attól függ, milyen célból tesszük mindezt.
Március 15. napja, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe a legszebb és legméltóságteljesebb nemzeti ünnepünk. A 174. évfordulón Lázár Balázs hadtörténésszel, a Hadtörténeti Intézet osztályvezetőjével arról beszélgettünk, hogyan viseljük a kokárdát, mit jelent e jeles nap az ő számára, és megosztott velünk érdekességeket is a forradalom történetéről, hőseiről.
