Az Isten háta mögötti Péterhida ritkán kerül be a hírek világába, most mégis megtörtént, mert Szabó Lászlóék 1936-ban készült kerekes kútjából „50” Celsius-fokos vizet húztak fel a szivattyúval. És ott cirkulált a házak között a remény. Termálfürdő létesülhet egy 150 lelkes, amúgy a horvát határnál megbúvó faluban, vagy inkább a meghibásodott búvárszivattyú tartotta melegen egy hónapon át a vizet?

A művész nagyívű hazai és nemzetközi pályafutása mellett 2016-ban életre hívta a Cziffra György Fesztivált a hazánkban sokáig méltatlanul mellőzött elődje-példaképe szellemi és zenei örökségének ápolására.

Ugyan nagyon is tetszetős a Kossuth-díjas karikaturista, Sajdik Ferenc bon mot-ja, miszerint „a rajzolást a ceruzára kell hagyni, én csak mozgatom azt”, de azért ne higgyünk el mindent a mesternek. A magam botkezéről csak annyit, hogy a gimnáziumi rémes rajzórákon egy almát is padtársam, a később Európa-hírű üvegművész, Buczkó Gyuri skiccelt fel nekem a kicsöngetés előtti utolsó percben. Azért egy négyesre az is jó volt…

Napsugár Anna súlyos nagyothallóként született, állapota fokozatosan romlott, mára teljesen siket. Ez azonban nem gátolja meg abban, hogy tehetségét és energiáit kamatoztassa. Ezerszínű egyéniség: énekesként, jeltáncosként, fotósként, statisztaként, sőt szakácsként is tevékenykedik.

A Vendégségben az Úrnál című szabadtéri kiállítás reprodukcióival minél többek számára szeretnék láthatóvá tenni, hogyan inspirálja az eucharisztia szentsége művészeti alkotások megszületését.

Érdemes-e fenntarthatóságról beszélni, ha nem születik elegendő gyermek? Milyen szerepe van az ideológiának a család és a környezetvédelem megítélésében? Mit tehet Európa a demográfiai válság korában? Többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevői.

Még alig rozsdásodtak a lombok Badacsony környékén szeptember végén, úgy tűnt, a szikrázó napsütésben akár fürdőzéssel is tölthetnénk a vénasszonyok nyarát. A záporok azonban ilyenkor megzavarják az idillt, és nem csak a vízpartokon van ez így. A déli hegyoldalakon már elkezdődött a szüret, de letették a vödröket a szedők, mert nagyon rákezdett az eső. Júliusban viszont akkora aszály volt, hogy megsínylették a korai fajták, ezért idén országszerte kevesebb és drágább lesz a jó bor.

Húsz napon keresztül forog a természetvédelem, a vadászat, a vadgazdálkodás, a vizes élőhelyek, a kutyák és a mindezzel összefüggő történelem körül a világ Kőbányán. A vásárvárosban megnyitotta kapuit az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás.

Hogyan és hol lehetett emlékezni a vértanúkra, amikor a „hóhérok” voltak hatalmon majd’ hetven évig a kivégzések után is? A magyar nemzet szívébe zárta az aradi hősöket, és igen hamar megtalálta a főhajtás módját. Aradon először csak egy eperfa előtt emlékeztek, aztán obeliszket állítottak, végül elkészült a sokat megélt Szabadság-szobor.

A Betegbiztonság Világnapja alkalmából Magyarországon immár harmadik alkalommal rendeztek konferenciát, melynek idei témája a szülés és a születés volt. Az előadásokban felhívták a figyelmet a kockázatokra, cselekvésre ösztönöztek a biztonságos és tiszteletet garantáló szülés érdekében.

Autózni muszáj: számos új és használt, fiatal és öreg járgány talál vagy cserél gazdát mindennap. Mivel a gépkocsik világszerte megdrágultak, érdemes alaposan megfontolni a vásárlást.

A családi legendárium szerint Géza apja egy alkalommal a hatos villamoson felejtette az akkor még igencsak kiskorú (állítólag nagyjából hároméves lehetett akkor a majdani buszsofőr) Gézát.

„Legyen úgy, mint régen vót” – ezzel a mottóval szerveztek Szent Mihály-napi jószágbehajtást Tahitótfaluban szeptember havának 26. napján. A vasárnapi vásárnap a kiírás szerint egyéb, „régen vót” eseményben is gazdagnak ígérkezett. Felkerekedtünk hát, hogy a turistacsalogató látványosságon kívül megnézzük, hogyan is zajlott az állatok behajtása anno – és hogy is megy ez manapság.

Visszaemlékezéseken, katonai jelentéseken alapuló, sőt egykor titkosított CIA-jelentést is felhasználó dokumentumregény született az 1956-os forradalom sorsfordító és szívszorító kecskeméti eseményeiről. A Hírös ötvenhat című kötet a forradalom közelgő 65. évfordulójára jelent meg, melynek szerzője Benczúr Csaba kecskeméti ügyész, akinek ez a hetedik könyve.

A Cannes-ban megrendezett Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon az egyéni alkotók kategóriájában Méreg Attila a legjobb vágás díját nyerte el Together című filmjével. A pandémia idején ásta bele magát a filmkészítés csínjába-bínjába, s a felesége biztatta a versenyen való részvételre.

Igaz, nem nagy hegy ez, a közeli országúton autókázó talán észre sem veszi. Százötvennégy méter mindössze, de igazi hegy, sziklákkal, szakadékokkal, vadvirágos rétekkel. És különlegesen érdekes emberekkel.