Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Madár Veronika színésznő nem szereti a sunyiságot.
Fotó: Magánarchívum
Madár Veronika színésznő egyetemi diplomáit a Miskolci Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Számos önálló zenés estet és koncertet adott az elmúlt években. A Jóban Rosszban című tévésorozatban 17 évig alakította az egyik szereplő karakterét. Jelenleg a Pécsi Harmadik Színházban és a budapesti Belvárosi Színházban láthatják a nézők, e mellett egy zenés tv-csatorna műsorában is szerepel mostanában mint zsűritag. 2016-ban Regionális Prima Díjban részesült Magyar színház és filmművészet kategóriában.
– Budapesten születtem, soroksári lány vagyok. Érdekes része ez Pestnek, a mai napig megőrizte azt a csendes, békés kertvárosi atmoszféráját, ami régen is jellemezte. Soroksár számomra a boldog gyerekkort jelenti. Édesapám sajnos már 12 éve nincs velünk, de édesanyám ott él, rendszeresen hazajárok a szülői házba.
2. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egyetlen napra?
– Senkivel. Az életemet az összes nyűgével, bajával együtt szeretem. Persze sokszor eljátszik az ember a gondolattal, hogy milyen lenne valaki más bőrébe bújni, de nem tudhatjuk, hogy neki milyen problémái vannak, mennyit kell küszködnie. Mindenkinek a saját keresztjét kell cipelnie. Azt a sorsot, azt az életet kell a lehető legnormálisabban, legszebben leélnünk, amit kaptunk.
3. Mit szeret önmagában?
– Nagyon érzékeny vagyok, ami egyfelől jó, mert könnyebben kapcsolódom másokhoz, megértőnek, humánusnak is gondolom magam, másrészt meg nem jó, mert rendkívül megvisel egy vadidegen ember fájdalma vagy tragédiája is.
4. Mivel lehet kikergetni a világból?
– A sunyisággal, a hazugsággal, a rosszindulattal, az irigységgel.
5. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?
– Vannak bizonyos helyzetek, amikor úgy érzem, hogy bár minden lehető segítséget megadtam, mégis előfordul, hogy évek múltán is azon morfondírozom, mit kellett volna másképp csinálnom. Általában persze minden úgy van jól, ahogy történt. Hiszek abban, hogy ezek az isteni gondviselés mérföldkövei, ezeknek meg kell történniük ahhoz, hogy azzá fejlődjek, ami vagyok.
6. Mit szeret vagy nem szeret az ellenkező nemben?
– Szeretem, ha egy férfi nagybetűs férfi. Nem tudom viszont elfogadni, ha egy férfi úgy akar férfi lenni, hogy közben kisbetűs férfi. A nagybetű kivívásához férfiként kell gondolkodni, cselekedni, viselkedni, és ebbe az is belefér, ha valaki rendkívül érzelmes.
7. Melyik korban, történelmi korszakban élne szívesen?
– Az első világháború előtti boldog békeévekben, amikor még senki nem sejtette, hogy micsoda viharfelhők gyülekeznek felettünk.
8. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?
– Garfield, a rátarti vörös macska üzeni, ami meglehetősen találó is velem kapcsolatosan: „Stressz nélkül az életem unalmas lenne.”
9. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, amihez különösen ragaszkodik?
– Azokat a kis papírfecniket, amiket még az általános iskolában írogattak nekem a barátnőim, mind megőriztem. De fontosak számomra a kabaláim is. A legtöbbről pontosan tudom, hogy mikor és kitől kaptam. Sok régi tárgyamat megőriztem, az összes gyerekkönyvemet, az ifjúsági regényeket. Előbb-utóbb kellene venni egy nagy levegőt, és kiválogatni a legfontosabbakat, de még gyűjtöm hozzá az erőt.
10. Melyik írótól olvasta a legtöbbet, van-e kedvenc könyve?
– Egyik utóbbi kedvenc olvasmányom James Bowentől a Bob, az utcamacska. A történet egy hajléktalan, drogos utcazenész srácról szól, akihez egyszer csak társául szegődött egy vörös macska. A cica lett a kapaszkodója, aki alapjaiban változtatta meg a fiú életét. Azért tetszett a regény, mert kiutat mutat abból a helyzetből, amikor minden kilátástalannak tűnik. Szerintem az emberek a lelkük mélyén ki vannak éhezve az ilyen sikertörténetekre.
11. Milyen jó tanácsot osztana meg velünk, amit a saját tapasztalatai alapján tanult meg?
– Mindenki próbálja megismerni és megszeretni önmagát, mert amíg ez nem működik, addig senki más nem fogja tudni igazán szeretni és elfogadni.
12. Van-e kedvenc érdeklődési területe, valamilyen hobbija?
– Gyerekkorom óta rajongok a parfümökért. Vannak közöttük teljesen értéktelenek, amiket azért tartottam meg, mert jópofa az üvegük, vagy mert emlék fűződik hozzájuk.
13. Milyen zenét szeret leginkább hallgatni?
– Zenében mindenevő vagyok. Azért vannak szélsőségek, amiket köszönöm szépen, inkább kihagyok, így például a „tuc-tuc” zenét meg a nagyon vad, pörgős, a Pokol Angyalai stílusában előadott metálzenéket. Szeretem a népzenét, a latin muzsikát, a jó jazzt, a dallamos diszkózenét, ezen belül is inkább a retró hangzásúakat. Szívesen hallgatok komolyzenét és operát is.
+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?
– Tündérként a varázspálcám egyetlen ütésével minden bajt és problémát megoldanék. Vagy lehetnék dzsinn is. Miután Aladdin megtalálta a csodalámpát, meg kellett dörzsölnie, hogy a dzsinn előbújjon, és segíteni tudjon. Valamit tehát neki is cselekednie kellett, meg kellett dolgoznia kicsit a csodáért. Úgyhogy a kettő ötvözete lennék. Azoknak az embereknek segítenék, akik már tényleg mindent megpróbáltak, beleadtak apait-anyait, de valamiért mégsem sikerült nekik. És akkor jönnék én a varázspálcámmal…
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu