Aranycipőt kapott a Tuskirály

Hetvenötödik születésnapját ünnepelte az olimpiai, világ- és Európa-bajnok birkózólegenda, aki az 1972-es müncheni olimpián a századik magyar aranyérmet szerezte meg. Eufória és tragédia – Hegedüs Csaba az élet legörömtelibb és legfájdalmasabb oldalait is megtapasztalta.

13+1Puskás Kati2023. 09. 19. kedd2023. 09. 19.
Aranycipőt kapott a Tuskirály

1948. szeptember 6-án született Sárváron. A birkózással is itt ismerkedett meg, majd 1957-ben a Szombathelyi Volánhoz került. 1967-ben leigazolta a Budapesti Vasas, ahol ötször nyert magyar bajnokságot. Először 1968-ban szerepelt világversenyen a magyar válogatott színeiben, a 82 kilogrammos súlycsoportban. 1971-ben mindkét fogásnem országos bajnokságát csupa tusgyőzelemmel nyerte meg, majd abban az évben a szófiai világbajnokságon is minden ellenfelét két vállra fektetve nyert aranyérmet. Ezzel kiérdemelte a Tuskirály címet, a nemzetközi sajtó pedig Mr. Tus néven emlegette.

Hegedüs, Nenadics
Fotó: Petrovits László


Már gyerekként is nagy nehézséggel kellett megbirkóznia. Nyolcéves korában fel kellett nőnie: vívómester édesapja, István az ’56-os forradalom után elhagyta az országot, miután koholt vádak alapján perbe fogták.
„Este nyolc órakor felült a biciklire, és nem sokkal később már keresték, éjjel 12-kor három ávós jött érte. Semmi másért, csak mert a Toldi Miklós Sporttanárképző Ludovikát végezte. Attól a pillanattól kezdve felnőttem, társa lettem édesanyámnak” – emlékezett egy televíziós interjúban. Kolumbiába menekült édesapját csak Münchenben, a számára aranyérmet hozó 1972-es olimpián látta viszont. 
Ezen az ötkarikás megmérettetésen kötöttfogásban kisebb sérüléssel bajlódva és a 11 izraeli sportoló életét követelő túszdráma árnyékában a sérülések, holtidők miatt hosszúra nyúló, idegtépő mérkőzésen a döntőben egy ponttal megverte a jugoszláv Nenadicot, ezzel megszerezte a magyar sport századik olimpiai aranyérmét. A döntő után azt nyilatkozta: „úgy mentem fel a szőnyegre, hogy csak akkor jövök le, ha én győztem”.
A hatalmas győzelmet követő évben tragikus fordulat következett: olyan súlyos autóbalesetet szenvedett, hogy életveszélyes állapotban szállították kórházba. Mint mondja, háromszor halt meg klinikailag, több mint harminc operá­ción esett át. A bivalyerős, 97 kilós sportember 48 kilóra fogyott, lábát amputálni akarták. Az orvosok nem nagyon bíztak a teljes felépülésében. Ő azonban sohasem adta fel a reményt, hogy visszatérhet a birkózószőnyegre. Vasakarata csodát tett! Az 1975-ös minszki világbajnokságon már szőnyegre lépett, és úgy végzett a negyedik helyen, hogy nagy vetélytársa, a szovjet Anatolij Nazarenko a hazai pályán csak erős bírói segédlettel tudta őt legyőzni. Sportemberi nagyságát bizonyítja, hogy 1976-ban, majd 1977-ben is Európa-bajnok lett, ekkor már a 90 kilósak között versenyzett.

 


1974-ben a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát, 1979-ben az ELTE Jogtudományi Karán jogi doktorátust szerzett. 1979-ben visszavonult az aktív sporttól, és a birkózóválogatott edzője, 1980 és 1988 között pedig szövetségi kapitánya lett. Irányítása alatt a magyar birkózók 83 érmet nyertek nagy világversenyeken, az 1980-as moszkvai olimpián minden korábbi eredményt túlszárnyalva két arany-, három ezüst- és két bronzérmet szereztek.
1989-től 1992-ig a Magyar Birkózó Szövetség alelnöke, 1992-től 2015-ig elnöke, 2019-től tiszteletbeli elnöke. 1997-től egy évig az MTV Telesport főszerkesztője volt. 

2001-ben megalapította a Mr. Tus Birkózó Akadémiát, amellyel a hazai utánpótlás-nevelés új útjait nyitotta meg. 2002-től 2014-ig tagja volt a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) elnökségének, 2014 óta örökös tiszteletbeli tagja. 2005 és 2015 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, a pekingi olimpia birkózóversenyei­nek technikai ellenőre volt. 2005-ben és 2013-ban a budapesti birkózó-világbajnokságok szervezőbizottságának elnökeként tevékenykedett, 2018-ban a Budapesten rendezett vb egyik nagykövete volt. 2020-tól a pécsi Rátgéber Kosárlabda Akadémia nagykövete, szakmai főtanácsadója, valamint a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) szakmai főtanácsadója és nagykövete. Itt az akadémián köszöntötték tisztelői a születésnapja alkalmából.
„Az életem esszenciája van itt, ebben a teremben, abban a teremben, ami harmadik éve a második otthonommá vált” – utalt a Mr. Tus elnevezésű sportiskolai rendszer megalapítására, amely megteremtette a mai KIMBA alapjait. „A bir­kózásnak köszönhetem, hogy ma, 75 évesen is úgy kelek fel, hogy céljaim vannak, amit nem megvalósítani szeretnék, hanem hitemben és lelkemben azt mondom belül, hogy meg fogom csinálni” – fogalmazott köszönő beszédében, majd hozzátette, azért dolgoznak mindennap, hogy legyőzzék a világot, ehhez pedig nem kell mást tenni, „csak mindennap elfáradni”. 
Hangsúlyozta: „Még képes vagyok a magyar birkózósportért, a magyar nemzetért nagyon komoly dolgokat letenni, és ha majd Bacsa Ferenc barátom keze segítségével nem tudok a szőnyegről felállni, akkor képes leszek felemelni a kezemet, és azt mondani, hogy eljött az a pillanat, amikor ezt be kell fejezni.”

 

Díjak, elismerések, könyvek

1971-ben az Év sportolója, 1971-ben és 1972-ben az Év magyar birkózója lett. 1985 óta mesteredző. 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság csillagrendje kitüntetést. 1995-ben Vas megye örökös sportbajnoka lett. 1995-től tagja a Halhatatlanok Klubjának, 2005 és 2011 között a klub elnöke volt. 1995-től a Birkózó Hírességek Csarnokának tagja. 1995-ben megkapta a MOB Olimpiai aranygyűrűjét, 2005-ben MOB Érdemérmet, 2008-ban Sárvár életműdíjat, 2009-ben a Magyar Sportért Életműdíjat vehetett át. 2004-ben Szombathely, 2013-ban Sárvár, 2016-ban Budapest díszpolgárává választották. 2018-ban Csík Ferenc-díjjal tüntették ki. Kézlenyomata 2020-ban felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára, 2022-ben a magyar sport kategóriában Prima Primissima Díjat kapott, és beiktatták a Magyar Birkózó Hírességek Csarnokába.
Pályafutását Szekeres István Fejezetek egy bajnok életéből című könyvében örökítette meg, nevét viseli az abaújszántói birkózóterem. 2018-ban jelent meg a Mr. Tus-tankönyv című könyve, amelyet társszerzőkkel készített.


A birkózás mellett a másik szerelme a családja. Felesége Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész lánya, Marianne, aki a család kedvéért lemondott a színpadról. Há­rom gyermekük született: Bernadett (1976), Olimpia (1981–2020) és Csaba (1982).
2020 ősze hozta a legnagyobb csapást számára – elvesztette a lányát. A harminckilenc esztendős Olimpia váratlanul, szívinfarktusban halt meg dunakeszi otthonában. Édesapja el sem tudott búcsúzni tőle, mert nem ért oda időben, ugyanis éppen a Zempléni-hegységben, blaskói vadászházában volt.
„Amíg hazaértem, addig egy dolog megerősödött bennem. Egy ilyen borzasztó tragédiában a család megrogyhat, ezért kell egy mankónak lenni, amit mindenki alá lehet tenni" – vallott fájdalmáról és nehéz feladatáról egy televíziós interjúban. Hozzátette, hogy magányos pillanataiban ő is szembenéz a fájdalommal.
„Amikor a kocsiban egyedül vagyok, legtöbbször megyek le a vadászházamba meg jövök vissza, ott megengedhetem magamnak ennek a lelki vonzatát, ott bátran tudok kia­bálni, ordítani, adott esetben sírni, emlékezni.”

 

 

Ezek is érdekelhetnek