
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Csörsz Rumen István irodalomtörténész és régizenész.
Kép: Rumen Csörsz István
1. Hogyan érez szülőhelyével kapcsolatban?
– Majdnem ötven éve élek a Krisztinavárosban, bár nem itt születtem. Otthonosan járok-kelek, emlékek százait idézik az utcák, a Vár, a Tabán. Zenekarunkat, a Musica Historica együttest itt alapítottuk 1988 nyarán, s ma is zömmel nálunk próbálunk a lakásban. Naponta fedezek fel új dolgokat.
2. Mit szeret önmagában?
– A Bikák erényei egybeesnek a hibáikkal. Valószínűleg az intuícióm ér a legtöbbet, már sokszor megbizonyosodtam róla a kutatásban, a művészetben és a hétköznapi életben. Ezzel tudom kiegészíteni a nálam okosabb és tehetségesebb kollégák munkáját, nekem pedig örömet és szüntelen kíváncsiságot okoz. Mások a türelmemért és a jó kedélyemért kedvelnek.
3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?
– Bárkivel, aki közelről figyelhette mondjuk a középkori trubadúrokat, a régi énekmondókat, s tanulhatott tőlük. A jelenkorban sok igazi nagy művésszel és tudóssal volt ilyen szerencsém. Másfelől Pálóczi Horváth Ádámra hallgatok: „Tudok olyat eleget, akivel még életet nem cserélek.”
4. Mivel lehet kikergetni a világból?
– Üres ideológiák, elvakultság, becstelenség, az empátia és a szolidaritás hiánya. A világ sajnos sokat tesz azért, hogy kikergessen magából, de nem hagyom magam.
5. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?
– Akad, de nem ez a mércém. A dolgok többsége belül történik.
6. Sok országban járt, melyik volt a kedvence?
– Görögország, ahová gyerekkorom óta visszajárunk, bár még nem voltam minden vidékén. Szép emlékek fűznek Franciaországhoz is, legutóbb tavaly tavasszal jártam Bretagne-ban a nemzetközi balladakonferencián, éjszakába nyúló közös zenélésekkel.
7. Mostanában játszott számai közül melyik a kedvence?
– A Szélkiáltó két csodaszép megzenésítése: Ugyanakkor, hogy megkedveli Celiát (Balassi) és a Jártam én koromban, hóban (Nagy László).
8. Melyik korban élne szívesen?
– Bármelyikben, csak olyanok közt lehessek, akikkel „talál a szó”, akikben megbízhatok. Sokszor tűnődöm azon, vajon a mi korunkat milyennek fogják látni évszázadok múlva? Átmeneti vagy világos, esetleg sötét kornak? Akarják-e magukat majd ideképzelni?
9. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami különösen fontos az ön számára?
– Gyűjtő vagyok, ehhez képest nem elég rendes. De van egy-két valódi ereklye, amelyeken át például a szüleim és mestereim üzennek. Mindennek története van, addig tartanak, amíg az emlékezetünk.
10. Van-e kedvenc könyve vagy írója?
– Sok minden tetszik, de a prózával nagyon kritikus vagyok, ami apai örökség, cserébe nemigen értek hozzá. Nem nevekhez, hanem jó sorokhoz, bekezdésekhez kötődöm, mintha a próza is vers volna. Ha beszippant a világába Hemingway, Péterfy, Updike vagy Kazandzákisz: ott a helyem. Jókaival is volt már ilyen élményem, de Mikszáth közelebb áll hozzám.
11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán tanult meg?
– Befelé mindnyájan tágasabbak vagyunk, mint kifelé. Sokszor félreértjük embertársaink rosszul kifejezett érzelmeit, indulatait, mert rosszul sikerült mondatokban, tettekben nyilatkozik meg. Aztán évekig hordozzuk e félreértések lenyomatát, akár elszenvedtük, akár mi okoztuk.
12. Mi a kedvenc érdeklődési területe?
– Irodalom, zene, folklór, történelem. Gyerekkoromban régész és grafikus akartam lenni, ma is vonzanak a vizuális művészetek.
13. Milyen zenét szeret?
– Főként azokat a műfajokat, amelyeket magam is játszom: régizene, népzene, énekelt vers. De a barátaimmal bluest, countryt, régi beatszámokat is szoktunk játszani. Színházi zenében tovább kísérletezem. Amikor Rumi László felkérésére a Moby Dickhez írtam zenét a Temesvári Bábszínháznak, ebben bálnahangok és kalimba váltakozott a tengerészek kórusával.
+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?
– A képességeivel nem sokra mennék, azokért magunk felelünk. Beérném a külsejével.
Csörsz Rumen István irodalomtörténész és régizenész. A XVI–XVIII. századi magyar irodalom szakavatott ismerője, az MTA BTK tudományos főmunkatársa. Fáradhatatlan, energikus, a világra nyitott tudós és zenész, aki a zenét tudományos alapon, a tudományt zenei alapon műveli. Sokoldalú munkássága kiterjed Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János költészetére, kéziratok, ponyvanyomtatványok kutatására. 1988-ban a Muzika Historica együttes alapítója volt, mai napig koncertezik. XVI–XVIII. századi zenét játszanak, históriás énekeket és török dalokat.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu