Gyakran repülök álmomban

1. Hogyan érez a születési helyével kapcsolatban?

– Sashalmon élt a családunk, de én a főváros X. kerületében születtem, mert anyukám éppen arra járt, amikor eljött az idő. Augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének ünnepén, ötödik gyermekként jöttem a világra, 4 kiló 60 dekával, húsos karokkal és combokkal. Anyukám mesélte, hogy kakastaréjba fésülték a rendkívül hosszú, dús hajamat, úgy hordoztak körbe a szülészeten.

2. Melyik tulajdonságát szereti önmagában?

– Azt, hogy mindenkiben a jót látom, és soha nem hazudok.

3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?

– Anyukámmal, szeretném az ő szemével látni a világot. Nagyon nehéz élet jutott neki. Szerény körülmények között éltünk, ő három helyen takarított, hogy eltartson minket, mégis a szeretetével és a gondoskodásával boldog gyerekkort teremtett nekünk.

4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– Azzal, ha valakinek nincs humora, ugyanis a nevetés, a humor nálunk családi örökség generációk óta. De az is idegesít, ha valaki teszetosza, döntésképtelen. Én szintén anyukámtól hozom, hogy megoldást kell keresni a gondokra, és nem elmenekülni a nehézségek elől. Nem kell félni, mert a döntésekhez mindig kapunk megérzést is odafentről.

5. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Nem csinálnék semmit másképp.

6. Ha egy álomutazást nyerne, mit választana úti célul?

– A lányom bakancslistájának élén Toszkána szerepel, és bár sokfelé jártam Olaszországban, ez valahogy nekem is kimaradt. Nagyon szeretném, ha együtt valósíthatnánk meg ezt az álmát.

7. Mire sajnálja az időt?

– Sajátos a viszonyom az idővel. Nekem sosincs szabad percem, mindig csinálnom kell valamit. Például, ha filmet nézek a tévében, a reklámok alatt simán összedobok egy lecsós tarhonyát a lányomnak, mert épp megkívánta. Nagyon szeretek főzni, a fűszerekkel kísérletezni – na, erre biztosan nem sajnálom az időt!

8. Melyik történelmi korszakban élne szívesen?

– Mindenképpen „kosztümös” korban, amikor elegáns ruhákban, földig érő gyönyörű szoknyákban jártak a nők.

9. Van-e olyan emléktárgya, ami különösen fontos az ön számára?

– A lányom babaruháitól sosem tudnék megválni. Mikor néhány hónapos volt, előbb az NDK-ban, majd Amerikában dolgoztam, és tüneményes holmikat hoztam neki. Nekem ezek szent ereklyék, természetesen a közös emlékeinkkel együtt.

10. Mi a telefonján a háttérkép?

– A lányomnak egy 18 éves kori fotója, gyönyörű rajta. Láthatja, nálam minden út Timihez vezet. Több ez anya-lánya kapcsolatnál, nagyon jó barátnők is vagyunk, bármit megoszthatunk a másikkal.

11. Milyen jó tanácsot osztana meg velünk, amit a saját kárán tanult meg?

– Szeressük önmagunkat! – ezt a leckét tanultam meg a be­teg­sé­geim­ során. Ugyanis éppen amikor a világ bezárkózott a Covid-járvány miatt, nálam rosszindulatú daganatokat találtak a mellemben, műtét és kezelések vártak rám. Aztán kiugró cukorértékekkel vittek be a Honvéd Kórház sürgősségi osztályára. Az orvosok mellett a lányom – aki Jézustól kapta a gyógyítás képességét – segített visszajönni a betegségekből. Ma már nincs szükségem gyógyszerekre, és odafigyelek magamra, az étkezésektől a lelkemig. Nemrég véget ért a 16 éves kapcsolatom, és mióta elengedtem a rám nehezedő múltat, újra tele a házunk vidámsággal. Hiszek abban, hogy mindig lehet újrakezdeni, csak bízni kell a jövőben – ehhez jó kapaszkodót adnak a dalaim szövegei is.

12. Mivel foglalkozna szívesen, ha más hivatást kellene választania?

– Valamilyen segítő hivatást. Bár szerintem az én életem így is egyfajta szolgálat: az éneklés, a dalok által a szeretet átadása a közönségnek erről szól.

13. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– A szelektív hulladék szállítását jelző naptár helyett? Mondjuk ezt: „Soha ne feküdj le haraggal.” Képes vagyok felhívni és elnézést kérni attól, aki engem megbántott – nem kis döbbenetet okozva ezzel az illetőben. A békesség nekem mindennél fontosabb.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– A repülést, gyakran álmodom vele. Én egyébként, ha elalvás előtt elhatározom, miről szeretnék álmodni, az úgy lesz. Amikor anyukám meghalt, sokáig csak vele akartam álmodni, de végül elengedtem. Most már inkább repülök álmomban.