Két fél tégla egy egész

1. Hogyan érez a születési helyével kapcsolatban?

– Őseim háromszáz éve a Kiskunságban élnek. Magam is itt fogantam. Fülöpszálláson nőttem fel, Kunszentmiklóson jártam gimnáziumba. Minden emlékem az alföldi tájhoz köt, és ez a kötelék mindennél erősebb. Ebben a nagyszüleim, rokonaim jósága, a felhőtlen gyerekkor fontos meghatározó tényező. A vidéki emberek természetessége, tiszta gondolkodása és becsületessége számomra ma is példaértékű.

2. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egyetlen napra?

– Kós Károly erdélyi építésszel. Nehézségek közepette tette a dolgát és hatalmas életművet alkotott. Igazi polihisztor volt, aki letette névjegyét az építészet, a képzőművészet, az irodalom, a könyvkiadás, a tanítás, a politika területén is. Személyesen is találkoztam vele, amikor 1973-ban Sztánán elmentem a Varjúházhoz, és bekopogtattam, hátha otthon tartózkodik. Szerencsém volt. Csak néhány percet kértem tőle, végül jól elbeszélgettünk.

3. Mit szeret önmagában?

– Azt a jó tulajdonságomat, amit az őseimtől örököltem. Azaz, ha valamit elkezdek, azt minden körülmények között véghez viszem.

4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– A romkocsmákban ücsörgő unott arcú fiatalok látványa elszomorít. Milyen jövő vár rájuk, ha nincsenek céljaik? Ha nem szívják magukba a tudást? Ha nem számít a tisztesség?

5. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Nagy mulasztás volt tőlem, hogy nem faggattam ki a múltról, az emlékeikről családom legidősebb tagjait. Nagy idők tanúi voltak, helytörténészként hasznosíthattam volna a tőlük hallottakat.

6. Van olyan történelmi korszak, amelyben szívesen élne?

– Ismerve a reformkorral és a Petőfivel való szimpátiámat és habitusomat, azt hiszem, nagyon jó harcos lettem volna az 1848–49-es szabadságharcban.

7. Melyik a kedvenc magyarországi múzeuma?

– Mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum. De ha szűkebb pátriámból kellene választanom, a szívemhez legközelebb áll a szalkszent­már­toni Petőfi Sándor Emlékkiállítás, abban az épületegyüttesben, melyet a település egykori földesura, gróf Festetics György építtetett 1810-ben, klasszicista stílusban. A fehérre meszelt falú vendégfogadó, mészárszék, tíz lábon álló kocsiszín – Petrovicsék bérleménye és otthona volt 1845–46-ban – jobbára ma is eredeti állapotában látható. Petőfi ebben a házban töltött leghosszabb időt a szüleivel és ezen a helyen írt 112 verset.

8. Mit jelentenek önnek a múlt relikviái?

– Visszahozzák azt az érzést, ami az emberek jó részéből kihalt. Az elismerést, a csodálatot, a tiszteletet. Nagyra becsülöm például a régi mesterek munkáit, akik hihetetlen tudással és mérnöki pontossággal gyönyörű templomokat tudtak építeni. A relikviák már ránézésre is sokat elárulnak a múltról, de ha még többet akarok megtudni róluk, fellapozom a régi könyveket vagy megkérdezem a hozzáértőket.

9. Meg tud nevezni olyan értékes vagy értéktelen tárgyat, ami különösen fontos a számára?

– Megtanultam a nagyapámtól, hogy két fél tégla egy egész. Egyik felét ma, másik felét holnap találhatjuk meg. Semmit nem szabad kidobni. Nagyanyámnak összesen tíz pohara volt, mindegyiknek más a története, hasonlóan tudok mesélni a varródobozában lapult gombokról.

10. Miért tartja fontosnak a Petőfi-kultusz ápolását szűkebb pátriájában?

– Számomra érthetetlen, hogy Fülöpszálláson, Szabadszálláson, Kunszentmiklóson nincs Petőfi-mú­zeum.­ Relikviagyűjteményemet több helyen felajánlottam, de nem tartottak rá igényt. Most azonban Szabadszálláson célba értem.

11. Milyen sorsot szán a kollek­ció­jának?

– Mindig arról álmodoztam, hogy a lehető legjobb helyen találjanak végső helyükre a Petőfivel kapcsolatos tárgyaim. Szabadszálláson, Petrovics István és családja egykori házának telkén – 1818 és 1841 között éltek itt – valósul meg a Petőfi Otthona emlékhely, melynek kialakítását a helyi Kultúrkapocs Egyesülettel közösen végezzük és egy nyilvános bemutatón már túl vagyunk.

12. Van-e olyasmi, amit a saját kárán tanult meg?

– Életem során többször be kellett volna hódolnom a főnökeimnek, hogy jobb pozíciókba kerüljek. Ezt soha nem tettem meg. És ma sem csinálnám másként.

13. Hová szeretne eljutni a nagyvilágban?

– A pénzemet nem utazásra, hanem relikviák vásárlására fordítom.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– Szeretnék a világ királya lenni. Igazságot adnék azoknak a népeknek, akiknek ez nem adatik meg.