Mindenkinek más a szép 

1. Hogyan érez szülőhelyével, lakóhelyével kapcsolatban?

– A nagyszüleim mellett nőttem fel, egy bakonyi kis faluban. Nagyapám juhász és fafaragó népművész volt. Vitt magával az erdőbe, fa alapanyagot kerestünk, állatokkal foglalkoztunk. Szép emlékként élnek bennem ezek az évek. Sokszor érzek honvágyat, ezért havonta egyszer visszalátogatok a szülőhelyemre.

2. Mit szeret önmagában?

– A kitartásomat, a türelmemet, a monotonitástűrő képességemet. Ezek az emberi tulajdonságok elkélnek a festészetben, mert az sok precizitást igényel.

3. Munkájában a megszokott rend vagy a kreatív megújulás leginkább az uralkodó?

– Mindkettő, változatosan. Valamikor sok és kisebb egyforma tárgyakra érkezik megrendelés. Az egyedi tervezések, festések azonban jobban megkívánják az alkotói fantázia szárnyalását, és több kihívást is rejtenek magukban.

4. Mit jelent a tudásátadás az ön művészeti munkájában?

– Felelősséget és kötelességet. Polcelánfestészetet már csak Herenden lehet tanulni, és talán a német kisvárosban, Meißenben működik még ilyen iskola. De valamennyi manufaktúra ma már múzeumként létezik. A porcelánfestő tanfolyamaimon igyekszem átadni a szakmai fogásokat: az alap­anyag­keverést, a festékválasztást, a felületek kidolgozását, a különféle technikák alkalmazását.

5. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?

– Munkácsy Mihállyal, akkor, amikor festette a Siralomházat vagy bármely nagyobb volumenű képét. Vagy cserélnék Benczúr Gyulával a Buda visszafoglalása vagy a Vajk megkeresztelése című munkája megalkotásának idejére. A műterem hangulatára, az alkalmazott technikákra vagyok kíváncsi. Vágyom megtapasztalni, hogyan festettek ők.

6. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Nem szereztem rajztanári diplomát, mert szinte minden időmet a porcelánfestésre fordítottam. Tartok tanfolyamokat iskolákban, gyerekeknek, de az inkább szakmai jellegű.

7. Mivel foglalkozna szívesen, ha más hivatást kellene választania?

– Látok fantáziát a fogorvosi szakmában, mert ugyanúgy precíz, és porcelánnal foglalkozik. Főleg a jövőnk miatti aggodalomból kifolyólag érdekel a klímavédelem, azzal is szívesen foglalkoznék. Eredetileg pedig erdésznek-vadásznak készültem. Ennek a természetszeretet az oka, amelyet nagyapám belém táplált.

8. Melyik korszakban, történelmi korban élne szívesen?

– A Hunyadiak korában éltem volna. Intenzív és kemény időszakként emlegetjük máig, ugyanakkor dicsőséges és izgalmas is lehetett.

9. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– „Az élet rövid, de a művészet hosszú” – minél jobban belemerülünk az alkotómunkába, akkor értjük meg, hogy mennyi mindent kéne még elsajátítani belőle. S ez a tanulás egy életen át tart.

10. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami különösen fontos az ön számára?

– Akad egy pár, művészeti értéket képviselő, kézzel festett csésze, amit nagyon szeretek. Illetve a lányom készítette képeket és porcelánokat mindig örömmel szemlélem a műtermemben.

11. Akadnak olyan munkái, amik nem sikerülnek?

– Persze, de már máshogy állok hozzájuk. Egy müncheni kiállításomra harminc-negyven darab alkotással érkeztem. Akadt köztük, amit egyáltalán nem terveztem magammal vinni. Sőt, össze akartam vágni egy festőkéssel. Végül mégis ez lett az első kép, amit eladtam, mert valaki meglátta benne a szépséget.

12. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán, saját tapasztalatai alapján tanult meg?

– Kezdőként nagyon vágytam a tökéletességre. A vizsgaremekemet két hétig festettem. De elégedetlen voltam vele, ezért letöröltem. Második nekifutásra az alkotás nem sokkal sikerült másabbra, mint az első. Csak tapasztaltabban, gyorsabban meg tudtam csinálni.

13. Van-e kedvenc írója?

– Bán János Hunyadi ciklus történelmi regénysorozata nagy hatást gyakorolt rám. Illetve mostanában Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című műve motoszkál a lelkemben hasonlóan.

14. Mire sajnálja az időt?

– Várakozni a piros lámpánál, a vasúti átjáróban vagy dugóban állni. Nem szeretek autópályán közlekedni, inkább választom a mellék­utat, hogy jobban láthassam a vidéket, amin keresztülhaladok.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna? 

– Madárként repülnék. Mindig vonzott, hogy fentről lássam a világot.