Otthon vagyok a természetben 

1. Mit jelentett a nagyszüleinél, Akasztón töltött idő a természetfotóssá válásához?

– Ott a természet közelsége része volt a mindennapoknak. Rengeteget csavarogtam a kertek alatt, és már akkor lenyűgözött az élővilág sokszínűsége. A nagyapám csendes, figyelmes jelenléte sokat tanított arról, hogyan kell észrevenni az apró részleteket. Megtanultam odafigyelni és türelmesnek lenni.

2. Mely tulajdonságai azok, amik vezetik többre, jobbra?

– A kíváncsiság és a kitartás talán a két legfontosabb tulajdonságom. Szeretném megérteni, mi történik körülöttem, és ez szüntelen arra ösztönöz, hogy új helyeket és témákat fedezzek fel. Emellett a türelem elengedhetetlen, hiszen sokszor hosszú időt kell várni egyetlen pillanatra. Fontos számomra a folyamatos fejlődés is, hogy ne elégedjek meg a már elért eredményekkel.

3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?

– Egy természetkutatóval vagy biológussal cserélnék, aki napi szinten figyeli az állatok életét a vadonban. Érdekes volna az ő szemszögükből megtapasztalni a természetet. Továbbá, hogy milyen mélységben látják és értik azokat az összefüggéseket, amelyek számunkra gyakran rejtve maradnak.

4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– Amikor valaki felelőtlenül bánik a környezetével, vagy nem tiszteli és becsüli meg az élővilágot, azt nehezen tudom elfogadni. A zaj és a folyamatos rohanás is távol áll tőlem. A természetben érzem magam igazán otthon.

5. Melyek a hazai kedvenc tájai?

– A szülőföldem, a Kiskunság világa, különösen a nyílt puszták és a szikes tavak. Ezek a tájak látszólag egyszerűek, mégis rendkívül gazdag élővilággal rendelkeznek; számomra a gyökereket jelentik. Ezeken a helyeken az ember még megtapasztalhatja az érintetlen természet csendjét.

6. Melyik a kedvenc madara?

– A jégmadár áll hozzám a legközelebb. Ugyanakkor a baglyok titokzatossága, a fecskék lendületes mozgása és a gólyák méltóságteljes jelenléte is nagyon inspirál. Mindegyik faj más hangulatot és történetet hordoz, ami fotósként folyamatosan új kihívások elé állít. Ezek a találkozások számomra nemcsak képeket, hanem maradandó élményeket is jelentenek.

7. Milyen kihívást jelent az éjszakai fotózás?

– A fény hiánya technikailag is komoly kihívás, és sokkal tudatosabb tervezést igényel. Emellett az állatok viselkedése is kiszámíthatatlanabb. Ugyanakkor az éjszaka különleges hangulatot és ritkán látható pillanatokat kínál. Ez az ismeretlenség teszi számomra igazán izgalmassá.

8. Van-e olyan idézet, ami örök érvényű az életében?

– „Élvezd az utat, ne csak a célt” – ez az élet minden területére igaz, az én esetemben különösen a fotózásra. Minden kirándulás, minden várakozás a képre egyben élmény is nekem.

9. Őriz olyan értékes vagy értéktelen tárgyat, ami különösen fontos az ön számára?

– Egy Canon 30d volt az első komoly eszközöm, amivel elkezdtem a természetfotózást. Rengeteg emlék köt hozzá. Használata visszarepít azokra a kezdeti pillanatokra, amikor felfedeztem a természet apró csodáit.

10. Miként tud a természetvédelemben is jeleskedni?

– A természetfotózás a kezemben egy eszköz, hogy felhívjam az emberek figyelmét a körülöttünk élő élőlények szépségére és törékenységére. Igyekszem a kisfiamat is a természet szeretetére és védelmére nevelni: tavasszal együtt veszünk részt békamentő akciókban, barkácsolunk rovarhoteleket, illetve költőládákat, télen pedig aktívan etetjük az énekesmadarakat.

11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját tapasztalatai alapján tanult meg?

– Nem lehet siettetni a természetet, és a legjobb pillanatok gyakran váratlanul érkeznek. Fontos, hogy élvezzük a folyamatot, ne csak az eredményt keressük. A kudarcok is a fejlődés részei. Ezek tanítanak meg igazán látni és érezni.

12. Mire sajnálja az időt?

– Az értelmetlen rohanásra és a felszínes dolgokra. Számomra fontos, hogy annak szenteljem az energiámat, ami valóban értéket ad.

13. Kit tekint szakmai példaképének?

– Magyarország több tucat remek, nemzetközi szinten is kiemelkedő természetfotóssal büszkélkedhet, sokak munkássága motiváló számomra. Különösen értékes a hazai fotog­ráfiában, hogy a természetfotósok többsége nem riválisként tekint egymásra, hanem sok esetben barátként és segítő közösségként. Úgy hiszem, ez az összetartás és szakmai nyitottság viszi előrébb a magyar természetfotózást.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– Egyetlen mozdulattal megtisztítanám a természetet a hulladéktól. Sőt, arról is gondoskodnék, az emberek szemlélete úgy változzon meg, hogy többé ne fordulhasson elő felelőtlen természetkárosítás.