Szól a lelkemben a zene

1. Hogyan érez szülőhelyével, lakóhelyével kapcsolatban?

– Nyíregyházán születtem, 18 éves koromig ott éltem. Oda köt a világhírű Cantemus Kórus, aminek tagja lettem. A legnagyobb zenei lökést és mai napig tartó lendületet Szabó Dénes és ez a műhely adta nekem. Debrecenben töltöttem az ifjúkori éveimet, ott alakult a Talamba ütő­együt­tes. 2007 óta Gödöllőn élek, amit zöld parkjaival, pezsgő kulturális életével igazán a magam közegének érzek.

2. Mely jellemvonásait szereti önmagában?

– A sokrétű munkám során, a koncertezéstől, a zeneszerzésig igyekszem minden téren a maximumot nyújtani. A zeneszerzői feladataim mellett oktatok is. Tizennyolc gyereket tanítok, és a velük töltött idő nekem szent.

3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?

– Minden vágyam az volt, hogy karmester legyek, csak másfelé terelt az élet. Ezért a New York-i Filharmonikusokat vezető Gustavo Dudamel bőrébe bújnék egy napra. Eseménydús lehet egy olyan fantasztikus nagy zenekarral dolgozni, ahol naponta hihetetlen kihívások érkeznek és világsztárok sora fordul meg.

4. Hogyan emlékszik vissza az első zenei élményére?

– Édesanyám oboaművész, zenepedagógus volt, Nyíregyházán egy szimfonikus zenekarban játszott. Sokat jártam koncertre már kiskoromban is. Az egyik alkalommal arra emlékszem, hogy zenészek ülnek a hangszerük mögött, amik közül kitűnik két magasra nyúló szerkentyű. Megbabonázva néztem a hárfákat, majd negyedóra után a kellemes dallam elaltatott.

5. Ha névjegyként egy dalt kel­lene említenie, melyik lenne az?

– Színházi előadásokhoz sok dalt szereztem, ezt szeretem a legjobban a zeneszerzői munkám során. Mégsem tudok egyet kiemelni közülük, mert azzal általánosítanám a szöveget, a zenét. Állandóan szól a lelkembe a zene, a sajátom, másé, amit szeretnék, amin dolgozok. Minden nap más.

6. Zeneszerzőként az ihlet megtalálja, vagy tudatosan kell azt keresnie?

– Sosem kellett hajszolnom az ihletet. Egyfajta zenei megoldónak tartom magam, mert hirtelen támadnak zenei ötleteim, és az telik több időbe, amíg leírom. Folyamatosan húzom ki a vizet a kreatív kutamból. Amikor eszembe jut egy dallam, sokszor csak feldúdolom telefonra, később pedig kidolgozom.

7. Van-e kedvenc hangszere, amihez különösen ragaszkodik?

– Húsz évig zongoráztam, és mostanában is sokat használom a komponáláshoz. Bár ütőhangszer-művész vagyok, de a zongorával tudom a legjobban kifejezni magam. Hallás után bármit le tudok játszani rajta. Utána rögtön az ütős dallamhangszereket mondanám, amik az életem javarészét kitöltik. S egy ideje, a népzenei érdeklődésem miatt, a kaval nevű ferde furulya szerelmese vagyok.

8. Van-e fellépések előtti sajátos rituáléja?

– A Talamba révén nagyjából 2500-3000 koncertfellépésnél járok. Nem vagyok színpadi, inkább csendesebb, befelé forduló alkat, ezért hosszú időbe telt, hogy fel tudjam emelni a tekintetem a közönség felé. Ahogy a fellépések száma gyarapodott, annál természetesebbé vált ez az érzés. Ma már igazán át tudom magamat adni annak, amikor 1500 ember tapsa, pozitív energiája árad felénk. Kicsi lámpaláz, drukk mindig él bennem, de az természetes.

9. Mivel foglalkozna szívesen, ha más hivatást kellene választania?

– Olyan munkát el tudnék képzelni, amivel lehet a világot járni vagy a természetben időt tölteni. De szívesen lennék sportoló is, a futballtól a futáson át, sokféle sportágat művelnék. 

10. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– Nagyapám evangélikus lelkész volt, vallásos családban nevelkedtem. Amikor konfirmáltam, olyan idézetet kaptam, amit máig a pénztárcámban hordok: „gondja van az úrnak az útra, amelyen jártok”. Hit nélkül nem lehet élni. Hálót jelent, a legkilátástalanabb pillanatokban is ad egy kulcslyukon átszűrődő fényt, ami visz tovább.

11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán, tapasztalatai alapján tanult meg?

– Ne add fel az álmodat, tarts ki, mert sikerülni fog. Kellenek a vakvágányok is, mert az elutasításokból, kudarcokból tanulunk a legtöbbet, és akkor tudunk a legkeményebben dolgozni a célért. Hinni kell, hogy a Jóisten oda fogja adni azt, ami nekünk a legjobb. S még egy gondolat: ne halogass semmit!

12. Szabadidejében mi jelenti a kikapcsolódást, a feltöltődést?

– A családommal eltöltött idő, velük utazni a világban és élményeket szerezni együtt.

13. Milyen szerepet tölt be a zene a családjuk életébe?

– Mindhárom gyermekünk tanul zenét, de nem afelé tartanak, hogy ezt válasszák hivatásnak. A gondolataimban mindig szól a zene, a lábaimmal, ujjaimmal kopogok, dobogok. A gyerekek is átvették ezt a jó szokást, otthon mindig valaki dúdol vagy zenét hallgat. Többféle stílust kedvelünk és rendszeresen járunk koncertekre.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– Szeretnék egyetlen pillanat alatt odaérni bárhová. Hiszen olyan csodálatos a világ, hogy egy élet is kevés felfedezni, bejárni.