Világbékét varázsolnék

1. Hogyan érez szülőhelyével, lakóhelyével kapcsolatban? 

– Jó érzés hazamenni Marcaliba, visszacseppenni a régmúlt élményeibe, a szülői házba, kicsit újra gyermeknek lenni. Félig balatoni lány vagyok, a magyar tenger közelsége miatt is szeretek visszalátogatni a szülőföldemre. 

2. Mit szeret önmagában? 

– Kitartó vagyok. Ámbár ez árnyalt jellemvonásom: ami nem érdekel, azt könnyedebben veszem, ha viszont valamire rákattanok, nagy alapossággal, gondossággal belemerülök. Pontos, figyelmes vagyok, és ezt másoktól is elvárom. 

3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra? 

– Egy jó sorban tartott macskával, mert akkor simogatnának, kényeztetnének, kapnék jó falatokat, és az lenne a legnagyobb gondom, hogy a kanapé melyik oldalán heverésszek. 

4. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében? 

– Nem. Hiszek abban, hogy minden akkor történik, amikor az ember megérett. 

5. Melyik korban, történelmi korban élne szívesen? 

– Nem szeretnék változtatni. Ha össze kellene szednem a rőzsét, azzal fűteni, patakban ruhát mosni, az nem annyira motiválna. Szeretem, ha rend van, béke, tisztaság, és manapság ez megadatik. 

6. Milyen volt az első énekes emléke?

– Egyfajta családi legenda nálunk, hogy az óvodában töltött első napon, amikor anyukám jött értem, az összes óvónő és kortársam körbeállt, mert szavaltam nekik Zelk Zoltán Három nyulak című versét. 

7. Mit jelent az ön számára az operett? 

– Szeretem, mert vidám, lehet benne táncolni és az esetek java részében happy enddel végződik. Tudjuk, hogy nem mindig boldog a világunk. De igényli a lelkünk a meséket, a történetek boldog végét, mert az segít kikapcsolódni, feltöltődni. Az operett olyan műfaj, ami minden ember vérében benne van. A fiataloknak ugyanúgy elkezd járni rá a lábuk, akárcsak az idősebb generációnak. 

8. Van-e kedvenc dala? 

– Mindig az, amit aktuálisan énekelek. Koloratúrszoprán vagyok, alapvetően a belépők, nagyáriák illenek a hangomhoz. Olyan pörgős dalt mondanék kedvencemnek, mint a Te rongyos élet, Szép város Kolozsvár. De a Messze a nagy erdőt is nagyon szeretem. A vége begyorsul és lehet egy isteneset táncolni rá. 

9. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon? 

– Szoktam mondani a kenyérkészítő workshopokon, hogy írják majd fel a síromra: „Mindenki úgy készíti, ahogy akarja.” Rettenetesen dühít, amikor valaki le akarja szabályozni a másikat. Saját lelkünkre kell formálni a kovászt és mindent, ami a konyhában van. 

10. Mit adott a kenyérsütés az életéhez? 

– Türelmet és még több kitartást. Sikertelenséggel kezdtem a kovászos kenyér készítését. Meg kellett tanulnom lelassulni hozzá és kicsit lazítani a gyeplőn. Nem feltétlenül kell mindig mindent kontrollálni. Sok szempontból hasznos számomra a konyhai alkotás, mert közben elengedem a feszültséget, a felelősséget, leteszem a béklyót. 

11. Mi a közös az éneklésben és a gasztonómiában? 

– Például az oktatás része: amikor tanfolyamot tartok, az egy minifellépés. Szeretem azt is humorral, könnyedséggel átadni, örömmel, érzelemgazdagon. Szemléletet igyekszem tanítani, hogy átlássák, hogyan működik a tészta. Gencsy Sári énekmesterem egyszer azt mondta, hogy az éneklés olyan, mint amikor megszagolsz egy parfümöt vagy virágot: könnyedén beleszippantasz és megérzed az illatát. A kovásszal való munka is ösztönszerű, közben az érzékszervekre kell hagyatkozni. 

12. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami különösen fontos az ön számára? 

– Ha valamiben bízom, szeretem, azt rendszeresen használom. Van egy natúr színű táskám, amit mindenhez tudok hordani. Szeretek praktikusan élni. De mondok mást: nagyon kedves volt a szívemnek az első pengetartóm, amibe csodaszép mandalaminta volt belekarcolva. 

13. Szabadidejében mi jelenti a kikapcsolódást, feltöltődést? 

– Imádok a természetben időzni és csak úgy semmit sem csinálni. Tudja, mit szeretek még? Sütni, amikor nincs megszabva, hogy mit kell. Például palacsintát csinálni egy átlagos hétköznapon, amikor nem kell szépnek lennie, lefotóznom. Olyankor csak én vagyok és a tészta. 

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna? 

– Szeretnék egy varázspálcát, ami mindent helyrehoz és megold. Hajléktalannak házat, tiszta ruhát, ételt adnék, beteg ember alól kivarázsolom a kerekesszéket, a kórházakban nem lennének beteg emberek. Suhintanék, és abban a pillanatban világbéke lenne, és megszűnne a háború, a bűnözés, az erőszak.