Meglepett a kitartásom

1. Hogyan érez szülőhelyével, lakóhelyével kapcsolatban?

– Kecskeméti vagyok, ott éltem szinte egész életemben. Ragaszkodom a szülővárosomhoz. Annyira, hogy jelenleg kulturális alpolgármestereként dolgozom itt. Ha a munkám el is szólított máshová – Szolnokra, Egerbe, Budapestre –, előbb-utóbb mindig visszatértem. Tudatosan kerestem a lehetőséget, hogy olyan munkát tudjak végezni, ami ide köt. 

2. Mit szeret önmagában? 

– Kellemes meglepetést okozott a kitartásom. Amikor elkezdtem a Hunyadi-sorozatot, tíz kötetre terveztem, és aggályosnak tartottam, hogy lesz-e türelmem, erőm megírni a több ezer oldalt. Immár a tizenharmadik kötet látott napvilágot, s továbbra is sok felüdülést találok ebben a munkámban. Ám ahhoz, hogy őszinte érdeklődéssel tudjak odafordulni egy korszakhoz, néha ki kell tekinteni, mással foglalkozni. Ezért születtek egyéb regényeim is a Hunyadin kívül. 

3. Vannak olyan történelmi részletek, amikre sosem derül fény? 

– Sok olyan szelete van a történelemnek, ami nem rekonstruálható egyértelmű módon a forrásokból. Szemlélettől függ, ki hogyan szeretné megközelíteni. Például II. Lajos király halálát a mai napig rejtély övezi. Szinte biztos, hogy a Csele-patakba fulladt bele, de akad olyan forrás is, amely gyilkosságra utal. 

4. Hol lép életbe az írói fantázia? 

– A regényíró kompetenciája, hogy úgy formálja érdekessé és lenyűgözővé a művet, hogy ne szakadjon el a történelmi részletektől, amiket ismerünk. A fehér foltokat, melyekről semmit sem tudunk, kell a szerzői képzelettel kitölteni. A korábbi köteteimben Hunyadi János ott volt Nándorfehérvár 1440-es ostrománál. Erre nincs bizonyíték, megbízható forrás, mint ahogy arra sem, hogy nem volt ott. 

5. Mit tesz az író több lehetséges történeti kimenetel esetén? 

– Míg a történész megteheti, hogy a bizonytalan pontnál felsorolja a lehetséges megoldásokat, és elmondhatja, melyiket tartja a legvalószínűbbnek, egy regényíró nem hagyhat alternatívát. Döntést kell hoznia, milyen esemény melyiket követi. 

6. Kíváncsiságból melyik regényhősével cserélne életet egy napra? 

– A Hunyadi-regényekből hozzám Vitéz János karaktere áll a legközelebb. De vele nem cserélnék, mert kancellárként leveleket írt, tárgyalt, ami nem tűnik túl izgalmasnak. Olyan karaktert választanék, aki ott volt a nagy csatákban. Íróként azért szeretném átélni, hogy tudjam, jól képzeltem-e el, jól próbáltam-e életre kelteni, milyen lehetett átélni például a hosszú hadjáratot. 

7. Melyik korban, történelmi korban élne szívesen? 

– Evidens lenne a Hunyadi-kort választani, de azt már jól ismerem. Az Árpád-kori Magyarország érdekelne, miként működhetett, hogyan nézhetett ki. Mostanában egy Szent István halála után játszódó regényen dolgozom, és meglepő volt azzal szembesülni, hogy mennyire más volt az ország képe. 

8. Mivel foglalkozna szívesen, ha más hivatást kellene választania? 

– Mivel jól rajzoltam, fiatalkoromban azt gondoltam, hogy képregényrajzoló leszek. Kiderült, annyira kiemelkedő tehetségem nincs hozzá. De a cél maradt, csak az eszköz változott. 

9. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon? 

– Nem szabad feladni! Akkor sem, ha minden összeesküszik ellenünk és azt üzeni: abba kellene hagyni. 

10. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami különösen fontos önnek? 

– Ragaszkodom a tárgyaimhoz, gyűjtöm a könyveket, relikviákat. Amik valamely oknál fogva elvesztek, nagyon tudnak hiányozni. 

10. Van kedvenc írója? 

– Nem egy, inkább néhány. Tolkien, Tolsztoj, de szeretem Gárdonyi Gézát, Jókai Mórt, és mindig szívesen veszek kézbe Stephen King-könyvet, mert tudom, hogy jó olvasásélményt fog adni. Azok a szerzők állnak közel a szívemhez, akik úgy képesek elmesélni történeteket, hogy nincs kedvem letenni a könyvet. Ezt tartom igazi írói teljesítménynek. 

11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán, tapasztalatai alapján tanult meg? 

– Örülök, hogy bizonyos élethelyzetekben nem adtam fel az álmomat, hogy a könyveimet megírjam. Bennem mindig megvolt a folytatásvágy akkor is, amikor elhalványodott a remény. A tanulság tehát az: akkor is folytatni kell a munkát, ha úgy tűnik, elveszett a célja, az értéke. 

12. Szabadidejében mi jelenti a kikapcsolódást? 

– Az írás. Mindig munka mellett végeztem, ezért meg tudott maradni örömforrásnak. A filmnézés, zenehallgatás is feltölt. De az még inkább, ha egy hűvös szobában leülhetek, olvashatok, majd írhatok egy novellát, folytathatom a regényemet. 

13. Szeret történelmi helyszíneken barangolni? 

– Nem, mert mindig csalódást okoz. Ha az ember elmegy az egyik Hunyadi-regény helyszínre, Várnába, egy ipari várost lát. A csata helyszínén pedig semmi sem emlékeztet az egykor ott zajló történésekre. A jelen sokkal kiábrándítóbb az idealizált képnél, ami egy író fejében megjelenik. 

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna? 

– Olyan hős próbálnék lenni, akinek a napja 48 vagy 72 órából áll. Azt is tetszene, ha párhuzamosan tudnék élni több életet, és tényleg jutna időm mindenre.