Látok emberséget is a tettek mögött

Dulai Péter bűnügyi újságíró, kriminalista. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kriminalisztika mesterszakán végzett. Dolgozott bűnügyi referensként a Mosonyi utcai Rendőrmúzeumban. Jelenleg doktorjelölt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájában. Élet elleni bűncselekmények címmel Magyarországon elkövetett emberöléseket feldolgozó Facebook-oldalt ír és bűnügyi podcastet vezet. Eddig három könyve jelent meg a témában: az első Gyilkosság a panel tetején, a második az Amiért halál járt – Utolsó kivégzettek a Kádár-korszakban, míg a harmadik Rémület – Gyilkosok és áldozatok feketén-fehéren címmel.

13+1B. Pintér Dalma2026. 11. 02. hétfő2026. 11. 02.

Kép: Dulai Péter bűnügyi újságíró

Látok emberséget is a tettek mögött
Dulai Péter bűnügyi újságíró
Forrás: Németh András Péter

1. Hogyan érez szülőhelyével, lakóhelyében kapcsolatban? 

– Pozitív, egészséges nosztalgiával gondolok szülőföldemre, Szadára és Gödöllő környékére, ahol felnőttem. Nem visszavágyódással, megkötő ragaszkodással, sokkal inkább észszerűséggel. Őrzöm a szép emlékeket, de reményteljesen tekintek az életem új fejezete felé, ami már Budapesthez köt.

2. Milyen örökséget kapott a felmenőitől? 

– Ha csak néhány dolgot kellene kiemelni, akkor a becsületességet, a lelkiismeretességet mondanám. Sokszor nehéz viselni ezeket az emberi jellemvonásokat, de azt gondolom, hogy olyan értékek, amiket tovább kell vinni. 

3. Mely tulajdonságai azok, amikre a szakmájában leginkább támaszkodhat? 

– A lelkiismeretesség, a precizitás és a becsvágy. Úgy hiszem, ambíciók nélkül nem lehet semmit sem jól csinálni. Így lehet előrébb jutni. Illetve bűnügyi újságíróként, kriminalistaként természetesen az igazságérzet is az egyik fő mozgatórugóm. 

4. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra? 

– Furcsának tűnhet, de Lionel Messi argentin labdarúgóval. Barcelona-rajongó vagyok, gyermekként én is futballjátékos akartam lenni. Aznap cserélnék vele, amikor labdarúgó-világbajnokságot vagy Bajnokok Ligáját nyer. Az viszont nem hiányozna, hogy annyi rajongó várja a stadion előtt, hogy be sem tud hajtani a kocsijával. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól a könyveim olvasóinak érdeklődése, de a túlzott rajongás mindig zavarba ejtő. 

5. Melyik történelmi korszakban élne szívesen? 

– A kutatásaim miatt a Kádár-korszakban. Megnézném, hogy milyenek voltak azok az elkövetők, az életkörülményeik, akikkel és amikkel foglalkozom. Ha látnám, megtapasztalnám, jobban magamba tudnám szívni. Bár tartósan nem élnék ott, csak szakmai szempontból volna érdekes. 

6. Mennyi kutatómunka rejlik egy-egy bűnügyi történet feltárása mögött? 

– A kutatómunkának sosincs vége, és akár évekig is eltarthat. Rengeteg információ felbukkanhat később is. Találkoztam olyan hölggyel, akinek a családját érintő tragédiájával sokat foglalkoztam, írtam róla. Később a hagyatékából előkerültek új információkat tartalmazó iratok. Ez az, ami motiváló ebben a munkában. Egyben frusztráló is, mert sosem tudhatom, mikor bukkanok rá új, az eddigi munkámat lényegesen árnyaló információra. 

7. Vannak olyan részletek, amikre sosem derül fény? 

– Persze. Ámde nem mindegy, ezek milyen részletek: relevánsak vagy épp kevésbé fontosak. Ezeken a múltbéli történeteken nem szabad sokat feszülni, mert bár mindig gyarapodnak új információkkal, az elejétől a végéig sosem lehet felderíteni őket. Az a legfontosabb, hogy a megfelelő kérdéseket fel tudjuk tenni, annak ellenére, hogy választ nem mindig kapunk rájuk. 

8. Akadnak olyan esetek, amikbe még mindig beleborzong? 

– Minősített emberölésekkel (különös kegyetlenséggel, előre kitervelt esetekkel) foglalkozom. Akták által tárul fel előttem egy ügy, valós leírásokkal, helyszíni fotókkal. Minden esetbe beleborzongok, de próbálok távolságot tartani és tárgyilagos maradni. Első könyvem, a Gyilkosság a panel tetején címadó esete, a miskolci hármas gyerekgyilkosság mindig meghökkent. Máig nem tudok mit kezdeni vele, ahogyan egy átlagos olvasó sem. Ezt nem lehet eléggé megemészteni, de beszélni kell róla. 

9. Hogyan látja az emberi pszichét: az életkörülmények tesznek gonosszá? 

– Nem létezik fekete-fehér válasz erre. A genetika, a negatív életesemények, az átélt traumák mind közrejátszhatnak. Egy bűnügyi eset leginkább egy puzzle-ra vagy kibogozhatatlan gombolyagra hasonlít. Nem szeretem azt a szót, hogy gonosz, mert azzal démonizálunk. Holott a tettek mögött, az odáig vezető életutakban mindig fellelhető valami emberi is. 

10. Létezik olyan idézet, ami szüntelenül a szemei előtt lebeg? 

– Rengeteg tanúvallomást olvasok, és az elkövetők konkrét megszólalásait. Talán ez is okozza, hogy nem ragaszkodom annyira idézetekhez. 

11. Meg tud nevezni olyan értékes vagy értéktelen tárgyat, ami különösen fontos önnek? 

– A feleségemtől kaptam egy karórát. Ha elfelejtem felvenni, akkor rosszul érzem magam. A könyveket szeretem magaménak tudni. Amit csak lehet, megveszek. Akkor is, ha csak pár évvel később tudom elolvasni. Ez a szülőktől kapott tulajdonság, nekik a lakásuk egy könyvtár. Illetve gyűjtöm a régi zenéket tartalmazó CD-ket. 

12. Milyen tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán tanult meg? 

– Nem kell mindig másokat magam elé helyezni, vagy úgy is mondhatnám, hogy nem szabad a világnak a terhét az embernek magára vennie. Nem törtetést jelent ez, csupán arról van szó, hogy tudni kell, mikor vagyunk fontosabbak mi magunk másoknál. 

13. Mivel tölti szívesen a szabadidejét? 

– Nem meglepő módon: krimisorozatokat szoktam nézni esténként. Szeretem a futballt és hobbiszinten dobolok. Ezek mind kikapcsolódások, feszültséglevezetések. Azt vallom, a test egészségéért is tenni kell, nem csak az elmét dolgoztatni. 

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna? 

– Van olyan, aki nem a repülést választja? Szárnyakkal oly sok helyre el tudnék jutni…!

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!