A fogyasztók védelmében

A Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai ma már alaptevékenységként végzik a tájékoztatást, a felvilágosítást, a jogi tanácsadást. Tavaly mintegy 7200 fogyasztóval, ügyféllel, vállalkozással kerültek kapcsolatba. Részletes tájékoztatást adnak arról, hogy milyen jogokat, milyen formában, milyen költségekkel, hol lehet érvényesíteni. Heti három alkalommal tartanak ügyfélfogadást, ilyenkor bárki személyesen keresheti fel a panaszával a felügyelőséget. A vállalkozások leginkább jogi tanácsért, állásfoglalásért fordulnak a felügyelőséghez - a tevékenységükre, az áruforgalmazásra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó jogi és egyéb ismereteik bővítéséhez.
Uniós csatlakozásunk óta többen érdeklődnek, hogy az egyes tagállamokban vásárolt termék esetleges meghibásodásánál milyen lehetőségek lehetnek a fogyasztói igényérvényesítésben.
- A fogyasztók amolyan általános panaszfórumnak tekintik a fogyasztóvédelmi felügyelőséget, ahol mindenféle jellegű problémáikra orvoslást keresnek - tájékoztatott Tóth Istvánné, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. - Tavaly 3750 egyedi panasz érkezett, melyből hatáskör hiánya miatt 392 ügyet más hatósághoz kellett áttennünk, további 519 panaszt pedig határozattal utasítottunk el, Ez utóbbiak többségét azért kellett meghoznunk, mert - a fogyasztóvédelmi törvény meghatározása alapján - a panaszos nem minősült fogyasztónak, illetve a felek között szerződésből eredő jogviták rendezésére - a kárigény érvényesítésére - az államigazgatási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel: a szóban forgó ügy rendezésére kizárólag a bíróság illetékes.
A Fővárosi Felügyelőségre ez évben május közepéig 1358 bejelentés érkezett. Az összes bejelentésből 91 információkérés volt, 243 esetben pedig elutasító határozat született hatáskör hiánya miatt. A legtöbb panasz a fogyasztási cikkekre - ruházat, bútor stb. - és az iparcikkekre - műszaki eszközök - érkezett.
A témaköröket tekintve a "nem vették vissza az üveget, levált a cipő talpa, nem adták ide a Vásárlók könyvét" kezdetű panaszok csökkenőben vannak, viszont visszaköszönnek az évek óta ismétlődő, krónikus problémák. Ismertek olyan, számítástechnikai eszközöket, mobiltelefonokat árusító, kábeltévés szolgáltató cégek, melyek tevékenysége minden évben a beadványok tömegét szüli. A közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő ügyek (pl. villamos energia, távhő, kábeltévé, mobiltelefon, Internet) egyre összetettebbek, a fogyasztók tömegeit érintik, s államigazgatási jogkörben nem oldhatók meg.
Az elmúlt évek tapasztalatai és a megváltozott jogszabályok következtében egyre nagyobb szerep jut a megyei Békéltető Testületnek, amely feladatkörében jogosult a szerződéses jogviszonyból eredő vitás ügyek rendezésére peres eljáráson kívül is (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény szellemében).
A harminctagú Budapesti Békéltető Testületet tagjait a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Kézműves Kamara, a Budapesti Agrárkamara képviselői, valamint az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, a Magyar Autóklub, az INDRA Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesülete, a Lakásbérlők és Lakók Egyesülete (LABE), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége (LÉTÉSZ) és a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete delegálja. A testület peren kívüli megegyezéseket közvetít, munkája gyors, egyszerű és május 6. óta ingyenes.
A krónikás számára érthetetlen tény vannak megyék, ahol a Békéltető Testületek munkáját érdektelenség miatt beszüntették. Vajon mi, fogyasztók, ennyire elégedettek lennénk azzal, amivel és ahogyan kiszolgálnak bennünket?
{p}A fogyasztók panaszainak rendezésére vonatkozóan - tekintettel az ügyek sokféleségére - több jogszabály is tartalmaz részletes szabályozást. A szavatosság és a jótállás alapvető kérdéseit a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Az eljárási szabályokat a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. GKM-rendeletben és az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendeletben lelhetjük fel. A Ptk. 2003. július 1-jén hatályba lépett módosítása és az új rendeletek alapvetően megváltoztatták a szavatossági és jótállási igények érvényesítésének rendjét, módját, ezzel együtt a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatásköre is jelentősen lecsökkent az ilyen ügyekben.
A szolgáltatásokra vonatkozóan továbbra is hatályban van a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. MT-rendelet, amely mára már jócskán elavult. A jelenlegi szabályozás azonban nem öleli fel a teljes szolgáltatási kört.
Amire a fogyasztónak érdemes odafigyelnie:
 - A fogyasztói jogok megfelelően érvényesülnek-e abban az üzletben vagy szolgáltató helyen, ahol a pénzét kiadja? (1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről)
- Az élelmiszereket részletes információkkal kínálják-e? [Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet]
- Az EU higiéniai követelményeit alkalmazzák-e ott, ahol a szolgáltatást igénybe veszi?  [HACCP rendszer, az élelmiszerek előállításáról és forgalmazásáról szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet]
- A forgalmazók megfelelően érvényesítik-e a tavaly megváltozott szavatossági szabályokat? Hasznos tudni, hogy a szavatossági jog két évig érvényesíthető minden termékre, de még a használt termékre is egy évig. [A fogyasztói szerződés keretében értékesített termékek szavatossági és jótállási igényének érvényesítéséről szóló 49/2003 (VII. 30.) GKM-rendelet]
- A múlt évben változtak a jótállási szabályok. A fogyasztó a jótállási igényt a forgalmazónál is érvényesítheti, nem kell feltétlenül a szervizhez fordulnia. [Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet]
- A határokon átnyúló jogérvényesítés rendszere érvényesül-e, ha külföldön vásárol? Vámmentesen vásárolhatunk más EU-országokban, az ott vásárolt termékkel kapcsolatos panaszunkat pedig itthon bejelentett civil szervezetnél is érvényesíthetjük. (A fogyasztóvédelemről szóló 1977. évi CLV. Törvény)
- A kozmetikai termékek címkéi tartalmazzák-e a legfontosabb információkat? A gyártó vállalja-e a termékért a teljes felelősséget? [A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási és forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM-rendelet]
- Biztonságos-e a megvásárolt áru? [Az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1988. (IV. 29.) Korányrendelet]
- A termékfelelősségi törvény értelmében a tízezer forintos kárérték limit határ megszűnt! A törvény a vásárolt termék hibájából eredeztethető ötszáz euró feletti kár esetére rendelkezik. (A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. Törvény)
- A dohányterméken szerepel-e az egészségkárosításra figyelmeztető felirat? [A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 86/2003. (VII. 24.) FVM-ESZCSM rendelet]
- Visszavásárolják-e azt a csomagolóanyagot, amelyért a forgalmazó díjat számolt fel? [A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet]
- Változtak a címkézés szabályai. Az EU-országokból származó termékekkel EU-termékként találkozunk, ország-megjelölés nélkül. (A fogyasztóvédelemről szóló 1977. évi CLV. Törvény)