Jeles napok

Az ünnep kapcsán (január 6.) egy XIII. században még élő legendát idézünk fel, amelyet Marco Polo velencei utazó örökített meg.
E szerint három napkeleti bölcs Perzsiából indult útnak. Hallottak a betlehemi kisded születéséről, de nem tudták, hogy ő földi király, isteni személy vagy egy nagy tudású orvos lenne-e. Több mindent vittek ajándékba: aranyat, mert ha földi király, azt veszi el, ha isteni személy, akkor a tömjént, és ha orvos, akkor a mirhát. A csillag útmutatása szerint együtt mentek a betlehemi barlangig, s onnan egyenként járultak a kisdedhez. Amikor elsőként a legfiatalabb Gáspár lépett be, egy hozzá nagyon hasonló fiatalemberrel találkozott. Ugyanígy járt a középkorú Menyhért és az agg Boldizsár is. Csodálkozva távoztak, még az ajándékot sem adták át. Mikor egymásnak elmesélték a történteket, megértették, hogy valóban egy isteni személlyel találkozhattak. Megigézve mentek be együtt újra a barlangba, mindhárman leborultak, és egyszerre nyújtották át - az égi és földi királynak, a gyógyítónak - az ajándékaikat. Az akkor már gyermekként köztük lévő Jézus egyszerre nyúlt értük, és köszönetként egy apró követ tartalmazó szelencét adott át. Kérte, hogy őrizzék meg - mint a sziklaszilárd hitüket! A hazatérve újra gőgössé vált bölcsek nem értették ezt meg. Az ajándék egyiküknek se kellett. Bedobták a hármas útelágazásnál lévő kútba, amelyből láng csapott fel, és találkozott az égből alászálló tűzzel. A helyet, ahol ez történt, Tűzimádók városának nevezték el, és onnan hordták szét a gyógyító-védelmező erejű szentelt tüzet.