Évfordulók

A zene szabadsághőse

ABCLovass Ildikó2005. 02. 25. péntek2005. 02. 25.
Évfordulók

Teste a párizsi Pčre-Lachaise-temetőben nyugszik. A varsói Szent Kereszt-plébániatemplomban őrzik a szívét rejtő urnát. Végakarata volt Frédéric Chopinnek (1810-1849), hogy holtában egy része lengyel földön nyugodjon.
Százkilencvenöt esztendeje született Zelazowa-Wolában, francia apa és lengyel anya fiaként. Csodagyereknek tartották: hétévesen komponálta első művét, egy polonézt, nyolcévesen lépett először pódiumra, verseket írt, karikatúrákat rajzolt. Húszévesen költözött Párizsba, ahol tehetségével, született eleganciájával és sziporkázó szellemességével az irodalmár- és művészkörök, a szalonok egyik kedvence lett. Barátai közé tartozott Liszt, Berlioz, Delacroix és George Sand írónő, élete nagy szerelme.
A zenetörténet a XIX. századi zongoramuzsika egyik kiemelkedő alkotójaként tartja számon. Sikeres koncertkörutakat tett Európában. A zongora virtuóz mestere előadóként és zeneszerzőként személyes, szenvedélyes stílust teremtett. Molnár Antal zenetudós szerint "Tipikus zongoraköltő, kiaknázza e hangszer legrejtettebb képességeit. Bűvös dallamvilágára leginkább a lengyel népzene hatott. Chopin a legelső szláv népies zeneszerző, a párizsi lengyel emigráns szellem zenei szabadsághőse. A nyugati szellemi arisztokrácia szerelmi életét vetíti báli hangulatképekbe a keringőkben." Ma is kedvelt, romantikus műveit - az etűdöket, mazurkákat, prelűdöket, noktürnöket, szonátákat - érzékeny, áradó melódia, viharos érzelmek jellemzik.

Ezek is érdekelhetnek