Jeles napok

József kedvessége

ABCVeszelszky Éva2005. 03. 18. péntek2005. 03. 18.
Jeles napok

A tavaszi napéjegyenlőséghez (március 21.) közeli jeles napok közül József-naphoz kötődik a legtöbb népszokás.
Szent József, Jézus nevelőapja, a családok oltalmazója ács volt, ezért ő lett az ácsok, asztalosok és a munkások patrónusa. (Névnapját néhol május 1-jén is megünneplik a mostanihoz sokban kapcsolódó népszokásokkal.) "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget"; "József kedvessége, jó év kezessége" - azt tartják, ha József-napon szivárvány van az égen, akkor bő búzatermés és sok bor lesz. Mindezek azonban nemcsak az időjárásra és a termésre vonatkoznak, hisz ne felejtsük: József a Megváltó nevelőapja, a munkások mellett a családok patrónusa is! József napján (március 19.) a hagyomány szerint kieresztik "Jézus bogárkáit", a szorgos méheket, és a legelőre kihajtják a marhákat. Mindkét esetben jelképes kaput formálnak, ami a "bogárzás" (nász) után is együtt tartja az összetartozókat.
Az idén József napja egybeesik virágszombattal. Hagyományosan ilyenkor szedik a fűzek virágbimbós ágait, amelyeken az ezüstös, puha barkák - barikák, ártatlan báránykák - Jézus keresztáldozatára utalnak. Virágvasárnap megszentelik a barkás ágakat, amelyeket bajelhárítóként régente kitűztek a házak oromzatára, az istállók gerendájára, a földek négy sarkára, vagy kivitték szeretteik sírjára. Ilyenkor a csángó legények belefújtak a fűzfasípjukba, és "habajgattak", hogy "a halottak is hírül kapják, és várják, hogy közeledik a feltámadás".