Jeles napok

Szent György havának (áprilisnak) elejét a tüzes és férfias Kos, a végét a földies és nőies Bika csillagkép uralja. A népi képzeletben ez az időszak az Ég és a Föld násza.
Szent György napján (április 24.) az állattartó gazdák énekes körmenetben szentelték meg a legelőket, a megtisztított kutakat és a forrásokat, és csak ezután hajtották ki az állatokat a rétekre. Ezen a napon Szent Györgyhöz, a parasztság és a koldusok patrónusához könyörögtek az anyaföld áldásáért, termékenységéért, jó időjárásért és az egész parasztközösségért. Sok helyen az ünnepélyes szertartás után tartották a vásárokat, ahol megfogadták a pásztorokat, kocsisokat és a cselédeket, és megválasztották a falvakban az új tisztségviselőket. A szerződések sikerére áldomást ittak, és úgy illett, hogy erre a koldusok is vendégek legyenek.
Másnap, Szent Márk evangélista napján (április 25.) ismét kivonultak zászlókkal az útkereszteződésekre, ahol a pap a négy égtáj felé fordulva megáldotta a vetéseket. A sarjadó szentelt búzából ki-ki vehetett, és azt a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, az asszonyok koszorút fontak belőle, és a kertjeikbe, földjeikre is vittek belőle. A szentelt búzából az állatok ételébe is tettek, és kenyérsütéskor a kovászba is, hogy a kenyér szépen keljen. Egy szép székelyföldi szokás szerint a sarjadó búzával együtt a lakodalmi kalácsot (a búza gyümölcsét) is megszentelték, hogy az ifjú pár életén áldás legyen.