Húsvétot követő első vasárnap fehérvasárnap, amikor Krisztus keresztáldozatában megtisztulva az emberiség új jövőre éled.
Zöldfarsangnak is nevezik ezt az időszakot, mivel ilyenkor hirtelen elevenedik meg minden. Robbanásszerűen zöldülnek a vetések, kipattannak a rügyek, költenek a madarak, fészekrakásra készülnek az emberek.
Fehérvasárnapnak mátkázó- vagy komavasárnap is a neve, mivel most a bizalmas barátnők mátkává, a fiúk komává, minden bajban és örömben sírig tartó hűséges társukká fogadják egymást. A hagyományos közösségekben nagyon erős volt ez a kapcsolat, amelyet idővel még szorosabbá fontak a mátkák és komák közti házasságok és keresztszülőségek.
A mátka szót az anya, méhkirálynő jelentésre vezetik vissza, az pedig a család, az összetartozás jelképe. A mátkásodás és komásodás szertartásán fontos helye van a - hagyományosan kézzel festett, írókázott - termékenységi szimbólumnak, a hímes tojásnak, amelyet a szövetség jeleként a felek összekoccantanak, miközben a keresztszülő ezt mondja: "Ezen a világon legyetek mátkások (komások), a más világon legyetek testvérek!" Aztán többet nem is tegezik, hanem kendezik egymást.
Az idei évben Gyümölcsoltó Boldogasszony is megáldja ezt a szövetséget, mert a korai húsvét miatt most április 4-ére került át az ünnepe (más években Mária szeplőtelen fogantatásának a napja március 25.). Azt tartják, hogy az ilyenkor termőre oltott gyümölcsfákon áldás és bő termés lesz.
