Évfordulók

Ritkán esik szó a mindennapi életben Hell Miksa csillagászról. Pedig a 285 éve született jezsuita szerzetes (1720-1792) korának kiemelkedő tudósaként vívott ki megbecsülést.
A selmecbányai bányamester fia nagy matematikai tehetséggel született. Tanulni és tanítani egyaránt szeretett. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Tíz éven át Lőcsén, Nagyszombatban és Kolozsvárott oktatott matematikát. 1755-ben megalapította a bécsi egyetem csillagvizsgálóját. Mária Terézia kinevezte az intézmény első igazgatójává császári csillagász címmel.
A felvilágosult gondolkodású jezsuita tanár fontosnak tartotta a természettudományos gondolkodás terjesztését és a környező világ megismerését. Irányította a budai, az egri, a kolozsvári és a gyulafehérvári obszervatórium építését. Európában másodikként csillagászati évkönyvsorozatot adott ki. VII. Keresztély dán király megbízásából az északi országokból 1769-ben látható Vénusz-átvonulás megfigyelésére rendtársával, Sajnovics Jánossal expedíciót szervezett a norvégiai Vardö szigetére. Méréseik nyomán Hell Miksának sikerült először helyesen kiszámítania a Föld-Nap távolságot. Bár a mérések valódiságát két csillagász kortársa kétségbe vonta, és hamisítással vádolták, az utókor igazolta számításait.
George Sarton tudománytörténész a XX. század közepén egy elemzésben alapos és hű képet adott életéről és munkásságáról. Írását e szavakkal zárta: "Hell Miksa, Isten hűséges szolgája, buzgó és lelkiismeretes csillagász, igaz ember, nyugodj békében!"