Évfordulók

Gábor Dénest, a 105 esztendeje született, magyar származású, Nobel-díjas elektromérnököt (1900-1979) egyaránt szenvedélyesen érdekelte a természet- és a társadalomtudomány.
A budapesti műegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, Berlinben szerzett villamosmérnöki diplomát. 1933-ban a nácizmus elől Londonba menekült, ahol a British Thomson-Houston Company kutatólaboratóriumában helyezkedett el, és hamarosan elnyerte az angol állampolgárságot. Az elektronoptika lett a fő kutatási területe, de a híradás-technikai információelmélet kérdései is foglalkoztatták.
Két, egymástól látszólag igen távoli tudományág összekapcsolásával korszakalkotó felismeréseket tett. Az elektronsugaraknak az elektronmikroszkóp javítását célzó tanulmányozását és az információelméletben szerzett tapasztalatait ötvözte. Így jutott el a holográfia feltalálásához, amely a képrögzítés egyik módszere, nagyon leegyszerűsítve: valamely tárgynak a háromdimenziós struktúráját tükröző fényképe. A hologram pedig a lézersugarak interferenciájával létrehozott, az eredeti tárgyat a fotólemez mögött térhatásúan szemléltető felvétel.
A holográfiai módszer feltalálásáért és továbbfejlesztésért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Figyelme középpontjában egyszerre állt a fizika, az elektronika és az emberiség világproblémái iránti elkötelezett érdeklődés. Tanulmányaiban, szociális írásaiban egyre jobban féltette a világot a környezetszennyezéstől, a természet nyersanyagforrásainak kimerítésétől, foglalkoztatta a kultúra, a civilizáció jövője.