Jeles napok

A hazánkat feldaraboló trianoni diktátumról az egykori aláíró, Lloyd George emlékirataiban így írt: "Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a ... rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt!" Francesco Nitti olasz miniszterelnök nyilatkozata: "Magyarország megcsonkítása oly nagy becstelenség volt, hogy senki se akarja vállalni érte a felelősséget."
Amikor 1920. június 4-én délután fél ötkor a paktumot kihirdették, az egész Kárpát-medencében együtt zúgtak a harangok,  süvöltöttek a szirénák. A nemzet mégsem temetett! A földiektől nem várhatott segítséget, így az Éghez fohászkodott: "Keresztviselő Krisztusom! Add meg székely népemnek, hogy nagy lélekkel viselje a keresztjét!" (Csíksomlyó, Kálvária, 1930.) A hatalmaknak ez a menedék sem tetszett, ezért, mint a kegyhelyek többségére, ide is katonaságot telepítettek. Felszabadulását 1962-ben Bálint I. László székely szent ember mesélte el: hosszas ima után "... előttem áll Mária, előtte Szent Pétör. Kard vót az ódalán. Jobb felül áll Szent László király, bal felől Szent István király, s én vótam hátul térgyön állva. Szent Pétör elöl, sudár termetű vót, kihúzza a kardját, kitartja az ég felé..., s az esszes katonaság leomlott. Majd Szent István, Szent László es Mária azt mondja: többet nem lesz Csíksomlyón katonai felvonulás!" (Harangozó Imre gyűjtése)