Évfordulók

Borostyánkőn született száztíz esztendeje Almásy László felfedező, Afrika-kutató (1895-1951). Abu Ramlának, a Homok Atyjának nevezték a beduinok a grófi család sarját, aki megszállottan rajongott a repülésért, az autóversenyzésért és a sivatagért. E szenvedélyei összekapcsolásának köszönhetők a Szaharában repülőgéppel és autóval tett útjai. A kalandkedvelő kutató sorsa körül sok a féligazság, a valótlanság. A homályt erősítette az 1996-ban életét és munkásságát megfilmesítő, ám a tényeket költött elemekkel ötvöző, kilenc Oscar-díjas amerikai film, Az angol beteg. Almásy az első világháborúban hadirepülőként vett részt, később sportpilóta lett. 1932-33-ban feltárta a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebírt, ahol ma is Dzsebel Almásy nevet visel egy 637 méter magas tanúhegy. Megtalálta a rejtélyes Zarzura oázist, amelyről egy középkori arab könyv adott először hírt. Fellelte a Nílus egyik szigetén élő, a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottjait, a magyarabokat. Legjelentősebb felfedezéseit az Uveinat-hegység sziklabarlangjai és a Vádi Szúra, a Képek völgye őskori sziklafestményeinek feltárásával tette. A hat-hétezer éves ember- és állatábrázolások a Szahara egykori gazdag életét jelenítik meg. Több kötetben írta meg tudományos felfedezéseit. A második világháború után németbarát kapcsolatai miatt magyar hadbíróság elé állították, amely megállapította, hogy háborús és népellenes bűnt nem követett el. Halálos ágyán értesült róla, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává.