Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
"Aratás után még a szőlőnek a hegyit leszedték. Emlékszem, hogy Anyum mondta, siessek, osztán megyünk Boldogasszonykához. A kendert is akkortájt hánytuk ki. Asszonyok mondogatták, siessünk kihányni a kendert, hogy elmehessünk Boldogasszonykához." (Jókai Mária Nyitra vidéki gyűjtése.)
Nagyboldogasszony, Mária mennybemenetelének napja (augusztus 15.) a magyarság ősi ünnepe. Szent Gellért is beszélt a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről. "Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István király es ez szegény országát Bódogasszony országának nevezé." (Érdy kódex)
Az ősegyházig visszanyúló néphagyomány szerint Mária halálával osztozott szent fia dicsőséges feltámadásában. Holttestét angyalok kara emelte a mennyekbe. "Hol magasabb a Föld az Égnél?" "Ahol Máriát eltemették." (Népi találóskérdés.)
Az ünnep vigíliáján (előestéjén) virrasztással várták a hajnalt a már Boldog Asszonyhoz imádkozva: "Nyújts kezet Mária / nyiccs kaput angyal, / hogy mehessünk a kerek ég alatt, / lobogó csillag felett az örök életre!" (Tánczos Vilmos gyimesi gyűjtése.)
A régiek szerint "fűbe, fába hagyta Isten az orvosságát". Nagyboldogasszony ünnepén virágokat, gyógyfüveket szentelnek, amelyeket az épülő házak alapjába, az ifjú pár ágyába, a csecsemők bölcsőjébe, majd a haldoklók párnájára tesznek, hogy őket Mária, "Halottaknak megszabadítója, szomorúak megvigasztalója, gondban lévők jó tanácsadója, magyaroknak megoltalmazója" sose hagyja el.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu