Déli harangszó Uraiújfaluról

Uraiújfalu Sárvártól 15 kilométerre északkeletre, a Rába bal partjától öt kilométerre fekvő Vas megyei község. A település neve a honfoglalást idézi. Eredetileg Uraj volt a neve, csak a legenda köti Koppány törzsfőhöz. Az viszont bizonyos, hogy alapítója vagy egy nemzetségfő, vagy egy nagy család vezetője volt. Egy 1221-ben készült oklevél szerint a Ják nemzetség birtoka volt, ahol új falu épült, és ezt Uraj földjének nevezték. A középkorban a Jáky, a Niczky és a Bezerédj család birtokaként tartották számon a szomszédos Szentivánfa településsel együtt. Újfalu a XVIII. századtól a környék evangélikus központja volt, amely hat környékbeli település lelkiszolgálatát is ellátta. Itt született a XIX. század elején Bezerédj Amália írónő, akinek nagy szerepe volt a hazai kisdedóvó intézmények megszervezésében, honosításában. Emléktábla emlékeztet Szelestei László költőre szülőházán. Itt volt evangélikus esperes és táblabíró a Nemzeti Színház igazgatójának, Döbrentey Gábornak az édesapja, Döbrentey Lajos. Az uraiújfalui impozáns barokk evangélikus templom 1784-ben épült. Tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló, 4 mázsa 86 kilós harangot Seltenhofer Frigyes és Fiai soproni műhelyében öntötték 1912-ben.