Évfordulók

Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa 135 esztendeje született (1870-1931). Amióta 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta a magyar történelem egyik legnevesebb főúri családjából származó szemorvost, közismert lett az áldozatkész, nagylelkű gyógyító, az alázatos hívő és nagyszerű családapa kivételes emberi személyisége és életútja. Már kisfiúként elhatározta, hogy orvos lesz és ingyen gyógyítja a betegeket. A bölcsészdoktori diploma megszerzése után, harmincévesen érte el élete álmát, az orvosi oklevelet. Sebész-, szülész- és szemorvosi szakképesítéssel az apjától örökölt köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított. Emberszeretetből, ingyen, ha kellett, az útiköltséget, gyógyszert, szemüveget is megfizetve kezelte a hozzá forduló rászorulókat. Évente három-ötezer embert gyógyított, betegeitől a műtétért és az ápolásért csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy miatyánkot. Megörökölte nagybátyja vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet 1915-ben. Trianon után az Ausztriához került köpcsényi kastélyból Körmendre települt, orvosi tevékenységét ott folytatta. Mélyen vallásos feleségével és tizenegy gyermekével példás családi életet élt. Bár megvolt mindenük, a pazarlást nem ismerték, hiszen a családi vagyon jó részét elosztogatta. A magyar egészségügyet alapítványokkal segítette, figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta. Betegei és szegényei jóságáért, fáradhatatlan gondoskodásáért már életében szentnek tartották.